Bihar Ferenc
Ebben a cikkben a Bihar Ferenc témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző körökben és területeken. A Bihar Ferenc évtizedek óta tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, és relevanciája ma is növekszik. Az idők során a Bihar Ferenc különböző módon hatott az emberekre, a társadalmakra és a közösségekre, végtelen véleményeket, álláspontokat és megközelítéseket generálva. Ebből az alkalomból elmélyülünk a Bihar Ferenc legrelevánsabb, legvitatottabb és legjelentősebb aspektusaiban, hogy elmélyüljünk annak fontosságában, és megértsük hatását a különböző kontextusokban.
| Bihar Ferenc | |
 | |
| Magyarország honvédelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1905. június 18. – 1906. március 6. | |
| Előd | Nyíri Sándor |
| Utód | Pap Béla |
| Született | 1847. december 20. Debrecen |
| Elhunyt | 1920. május 17. (72 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Barabásszeghi Bihar Ferenc, szül Valkovics, olykor Bihari (Debrecen, 1847. december 20. – Budapest, 1920. május 17.) magyar katonatiszt, az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején honvédelmi miniszter a Fejérváry-féle „darabontkormányban”.
Élete
Katonai tanulmányainak elvégzése után a Ludovika Akadémia törzstiszti tanfolyamának tanára volt, őrnagy és a 29. honvédzászlóalj parancsnoka 1884-ig, mígnem 1885-ben a kassai III. honvédkerületi parancsnokság tisztje lett. 1888-tól 1896-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott ezredesi rangban. 1896-ban a honvéd tiszti tanfolyam parancsnokságának ideiglenes és a Honvédelmi Minisztérium I. csoportjának rendes vezetője lett. 1897-ben vezérőrnagyi, majd altábornagyi rangot kapott, s a székesfehérvári V. honvédkerület parancsnoka volt 1902 és 1905 között.
Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején a Fejérváry-kormány („darabontkormány”) honvédelmi minisztere volt 1905. június 18-a és 1906. március 6-a között. A válságot lezáró megállapodások értelmében kormányával együtt távozott és még abban az évben nyugdíjba ment, mint táborszernagy, illetve címzetes gyalogsági tábornok.
Művei
- Erődítéstan (Bp., 1884);
- Utásztan a m. kir. honvédségi Ludovica-akadémia számára (Bp., 1887).
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Bihar Ferenc. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.
További információk
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
| Elődje: Nyiri Sándor |
|
Utódja: Pap Béla |
