Boldogasszony (település)
A mai világban a Boldogasszony (település) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a kultúrában betöltött relevanciája, akár bármilyen más ok miatt, a Boldogasszony (település) felkeltette azoknak a figyelmét és érdeklődését, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot. A Boldogasszony (település) eredetétől a mai hatásig továbbra is lenyűgöző téma, amely továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál különböző területeken. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Boldogasszony (település) hatását és fontosságát, így az olvasók világosabb és mélyebb betekintést kapnak ebbe a nagyon releváns témába.
| Boldogasszony (Frauenkirchen) | |||
 | |||
| Boldogasszony búcsújáró temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | város | ||
| Járás | Nezsideri járás | ||
| Alapítás éve | 1324 | ||
| Polgármester | Josef Ziniel (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7132 | ||
| Körzethívószám | 02172 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2862 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 119 m | ||
| Terület | 31,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 28″, k. h. 16° 55′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 28″, k. h. 16° 55′ 10″ | |||
| Boldogasszony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogasszony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Boldogasszony (más néven Fertőboldogasszony, németül Frauenkirchen, horvátul Svetica za jezerom) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Fekvése
Nezsidertől keletre 18 km-re fekszik.
Nevének eredete
A Nagyboldogasszonynak szentelt plébániatemplomáról nevezték el.
Története
A hagyomány szerint II. András király uralkodása alatt a Fertő úgy kiöntött, hogy több falut elnyelt a víz. Ezek helyett alapították 1240-ben a mai települést. 1324-ben „Zenmária” néven említik először. Területén már az ókorban település volt. Mosonszentandrás felé eső határrészén jelentős római településre utaló leletek kerültek elő. Mária kegyhelye már a 13. században ismert volt. Régi temploma a 14. században épült, ezt a török 1529-ben lerombolta. Mária-kegyképét 1661-ben hozták ide a Fraknói vár várkápolnájából, ahol az Eszterházyak tulajdonában volt. Az Esterházy Pál (nádor) által 1668-ban újjáépíttetett templomát és kolostorát 1683-ban a török ismét elpusztította. 1696 és 1702 között az olasz Francesco Martinelli tervei szerint bővítve építették újra fel. Eredetileg egy tornya volt, mely közvetlenül a felszentelés után ledőlt. Ebben égi jelet látva a herceg két torony építését rendelte el. Régi híres búcsújáróhely.
Fényes Elek szerint „Boldogasszony, (Frauenkirchen), német m. v. Mosony vgyében, 7 óranegyedre a Fertő tavától, 1352 kath., 565 zsidó lak. Van egy ferencziek kolostora, szép szentegyházzal együtt, synagógája; csinos urasági épülete. Népes bucsujáróhely. Bir 53 harmadrendű jobbágytelket, 229 2/ hold második, 1077 4/ hold harmadik, 733 2/ h. negyedik osztálybeli urbéri szántóföldet, 112 embervágó harmadik osztálybeli rétet. Telkes gazda van 57, kézmüves 37, kalmár 3. F. u. hg. Eszterházy, s a város feje egy uradalomnak, mellyhez még Tétény-Valla, Pomogy, Bánfalu, Puszta-Somorja, Alsó-Ilmicz egész helységek, Gálosnak nagyobb, s Nizsidernek kisebb részei tartoznak.”
1910-ben 2732 lakosából 1970 német és 756 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott.
1678-ban Esterházy Pál a heiligenkreuzi apátság barátudvari birtokairól a katonák által kirabolt zsidókat telepített le ide. Számuk 1876-ban érte el a tetőpontját, akkor 864 zsidó lakos élt itt. 1938 márciusában az Anschluss után a településen gyűjtőtábort létesítettek, ahol az ún. „Fertőszög” mintegy 400 zsidó lakosát gyűjtötték össze. Április folyamán többségük átmenekült a magyar határon, így az itteni zsidó közösség megszűnt létezni. Zsinagógájukat 1939-ben lerombolták, csak temetőjük maradt fenn a mai napig.
A község határában 1914-ben az Esterházy-birtok egyik telkén hozták létre a hadifogolytábort. 15 000 fogoly volt a táborban és körülbelül 200 kunyhó épült fel. 1915-ben a tífusz járványban néhány napon belül több mint 2000 orosz, szerb, olasz fogoly halt meg. A tábor vízvezetékkel és közvilágítással is el volt látva. Ma az emlékparkban 2363 sírt tartanak nyilván.
2001-ben 2856 lakosából 2503 osztrák, 209 magyar, 19 horvát volt.
Népessége
| 2016 | 2 835
|
| 2018 | 2 862
|
Nevezetességei
- Kegytemplomát, amely 1990-óta „basilica minor” rangot visel Eszterházi Pál herceg építtette 1668-ban, majd miután 1683-ban a török elpusztította, 1696 és 1702 között újjáépítették. Ma ez Burgenland egyetlen bazilikája. Belsejét Burgenland legszebb barokk templombelsőjének tartják.
- A ferences kolostort 1733-ra építették újjá.
- A kálvária 1683-ban épült, 1958-ban helyezték át mai helyére.
- Mosonyi Mihály szülőháza
- A település mellett wellness termálvizes komplexum.
Híres emberek
- Itt született 1815. szeptember 2-án Mosonyi Mihály zeneszerző.
- Itt született 1839. január 26-án Veigelsberg Leó újságíró, a Pester Lloyd főszerkesztője.
- Itt született 1846-ban Cserhalmy József piarista középiskolai tanár.
- Itt született 1902. április 22-én Weninger Antal orvos, szakíró, jógaoktató
További információk
- Hivatalos oldal (németül)
- A bazilika ismertetője Archiválva 2009. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
- A Pallas nagy lexikona
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ https://elmenynektek.blog.hu/2017/10/07/10_nepszeru_termalfurdo_a_nyugat-dunantulon_es_burgenlandban
