Jelenleg a Bolgárkert a társadalom általános érdeklődésére számot tartó témává vált. Felbukkanása vagy felfedezése óta a Bolgárkert felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség figyelmét, végtelen vitákat, véleményeket és tanulmányokat generálva jelentéséről, fontosságáról és következményeiről. A történelem során a Bolgárkert döntő szerepet játszott különböző kontextusokban, a tudományos és technológiai területtől a kulturális és társadalmi területig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bolgárkert különböző oldalait, elemezve annak hatását és relevanciáját a különböző területeken, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Bolgárkert | |
Közigazgatás | |
Település | Pécs |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Bolgárkert Pécs egyik nyugati városrésze, melyet keletről Kovácstelep, nyugatról Fogadó, északról pedig Patacs határol. A 6-os főút és a vasútvonal által határolt terület funkcionálisan rendkívül homogén városrész, területén szinte csak gazdasági funkciók találhatóak, amelyeknek gazdasági ereje jóval túlnyúlik saját határain. Főleg emiatt kezelik önálló városrészként, hiszen a lakosok száma minimális (11 fő).
Az 1876-os áprilisi bolgár felkelést vérbe fojtották a szultán katonái és az irreguláris török erők. Ezrével menekültek bolgár családok Havasalföldre, Oroszországba és Magyarországra is. Ekkor terjedtek el igazán a nagyobb városok körzetében az úgynevezett bolgárkertek, megvetve itthon az intenzív, korszerű kertészet alapját. A nagyobb városok tövében béreltek földet, ahol termeltek a piaci igények kielégítése érdekében. A kert többnyire családi megművelésű üzem volt. A bolgár kertészetet elsősorban a folyamatos öntözés, melegágyas hajtatás, illetve a parcellák folyamatos kihasználása és a három-négyszeres beültetés jellemezte. A hazai modern zöldségtermesztés is ezeket az alapelveket hasznosítja idehaza. A meglévő termelési módszerekhez további apró szakmai fogásokkal járultak hozzá, új fajokat hoztak be az országba (tojásgyümölcs-padlizsán) és intenzív fajtákat honosítottak meg.
A 20. század elején a növekvőszámú bolgár nagykereskedő és tehetős gazda intézményesítették a közösségi életet. Így került sor 1914-ben a Magyarországi Bolgárok Egyesületének megalapítására.
1990-2000 között közelében jelentős forgalmú bevásárlóközpont jött létre (Metro, Tesco, Electro World és Praktiker nagyáruházak).