Borsos Miklós (szobrász)

Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Borsos Miklós (egyértelműsítő lap).

Borsos Miklós
Született	1906. augusztus 13. Nagyszeben
Elhunyt	1990. január 27. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász éremművész grafikusművész
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1954) Kossuth-díj (1957) Magyarország Érdemes Művésze díj (1967) Magyarország Kiváló Művésze díj (1972) Magyar Örökség díj (1997)
Sírhelye	Farkasréti temető (20/2-1-929/930)
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Élete

Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án.

Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.

Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.

Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, amelyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is.

1960-ban eltávolították az Iparművészeti Iskolából. 1971-ben, egy interjúban így fogalmazott Hegyi Bélának: „Ma már örülök annak, hogy eltávolítottak a főiskoláról. Soha nem készültek volna el azok a dolgaim, amikre ma büszke vagyok.”

1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál.

Művészetéről

Borsos Miklós az úgynevezett "pannon szellem", azaz a latinos régi magyar kultúra képviselője, művészete Illyés Gyula verseihez, Bernáth Aurél Balaton-sorozatához, Egry József panteisztikus periódusához hasonló művészetszemlélethez kapcsolódik. Műveiben a görög mitológia alakjai élednek újjá, szobrai Constantin Brâncuși formavilágának hazai megfelelője, rokona.

Díjai, elismerései

• Munkácsy Mihály-díj (1954)
• Kossuth-díj (1957)
• Érdemes művész (1967)
• Kiváló művész (1972)
• Elnyerte Carrara város (Olaszország) szobrászati díját a Premio Carrarát
• Sopronban érmeivel az első Országos Érembiennálen nagydíjat (Ferenczy Béni-díj, 1977) nyert.
• Magyar Örökség díj (1997) /posztumusz/

Ismertebb művei, szobrai

Köztéren álló művei:

• Balatoni szél (Balatonfüred, 1958)
• Munkácsy Mihály (Békéscsaba, 1959)
• Anya gyermekével (Budapest, 1981)
• Bartók Béla mellszobra (Zalaegerszeg, 1962)
• Nulladik kilométerkő (Budapest, Clark Ádám tér)
• Kanizsai Dorottya (Siklós, 1970)
• Janus Pannonius (Pécs, 1972)
• Szent István (Pécsvárad, 1968)
• Liszt Ferenc (Szekszárd)
• Thury György (Nagykanizsa)
• Heltai Jenő síremléke (Kerepesi temető 34/1-3. sarok)
• Nagy Balogh János (Kerepesi temető 34/2-1-11)
• Krúdy Gyula sírja (Kerepesi temető 34/2-1-17)
• Karinthy Frigyes sírja (Kerepesi temető 41-1-35)
• Uzonyi Géza sírja (Kerepesi temető 41-1-47)
• Bartók Béla és családjának síremléke Budapesten. Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12.

Megjelent kötetei

Írásai

• Visszanéztem félutamból (Budapest, 1971)
• Toronyból (Budapest, 1979)

Rajzai

• Borsos Miklós rajzai (Budapest, 1985)
• Borsos Miklós vallomása 77 képben (Budapest, 1994)

Jegyzetek

Források

• Művészetek - Ferencz Zoltán: Borsos Miklós, a szobrász (1906-1990)
• Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990
• Az állandó Borsos Miklós gyűjtemény
• Borsos Miklós - Rövid életrajz, arcképpel. vendegvaro.hu. . (Hozzáférés: 2018. április 30.)
• László Gyula: Borsos Miklós. Budapest, 1979
• L. Kovásznai Viktória: Borsos Miklós. Budapest, 1989
• Galambos Ádám: „Az erkölcs – magatartás” – Borsos Miklós gyűjteményes kiállításáról, Tiszatáj, 2017

Kapcsolódó szócikk

• Koller Galéria