A mai világban a Bortle-skála olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Évek óta vita és vita tárgya a szakértők és az egyszerű emberek körében egyaránt. Hatása a mindennapi élet számos aspektusára kiterjedt, a gazdaságtól a politikáig, a kultúráig és a technológiáig mindenre hatással van. Ellentétes indulatokat és véleményeket gerjesztő téma, amely nagy közérdeklődést váltott ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bortle-skála-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását, elemezve okait, következményeit és lehetséges megoldásait.
Nem tévesztendő össze a következővel: 4673 Bortle (kisbolygó).
A Bortle-skála az éjszakai égbolt fényességét jellemző, kilencfokozatú lista, ami egy adott helyre vonatkozik. Csillagászati objektumok megfigyelhetőségének megítélésére használható. Figyelembe veszi az aktuális fényszennyezést.
A listát John E. Bortle állította össze, első ízben a Sky & Telescope csillagászati magazin 2001 februári számában jelent meg, hogy ezzel segítse az amatőrcsillagászokat az éjszakai égbolt sötétsége mértékének megítélésében. Ezzel a besorolással a megfigyelési helyeket is össze lehet hasonlítani.
A skála 1 és 9 közötti értékeket tartalmaz, az 1 a lehető legsötétebb égboltot jelenti, a 9 egy nagyváros belsejében lévő fényviszonyokat. Több kritériumot megad az adott „osztály” jellemzésére. Ennek angol rövidítése NELM, a naked-eye limiting magnitude alapján (a csillagászati szabad szemes megfigyelés határa).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bortle scale című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.