A Brandenburgi Választófejedelemség cikkben egy olyan témát vizsgálunk meg, amely a mai társadalomban nagy érdeklődés és vita tárgyát képezi. Az évek során a Brandenburgi Választófejedelemség felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és sokféle véleményt és nézőpontot generált. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a kulturális trendekre gyakorolt hatásáig a Brandenburgi Választófejedelemség számos területen jelentős nyomot hagyott. Ez a cikk a Brandenburgi Választófejedelemség történetébe, hatásába és jövőbeli vonatkozásaiba kíván elmélyedni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjon erről a témáról. Egy részletes és éleslátó elemzés révén az olvasó elmélyülhet a Brandenburgi Választófejedelemség összetettségében és dimenzióiban, gazdagítva ezzel kapcsolatos megértését és perspektíváját.
Brandenburgi Választófejedelemség | |||
A Német-római Birodalom állama, őrgrófság, választófejedelemség | |||
1157. június 11. – 1806 | |||
| |||
A Brandenburgi Őrgrófság 1320-ban | |||
Fővárosa | |||
Kormányzat | |||
Államforma | monarchia | ||
Uralkodó | Brandenburgi őrgrófok | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Brandenburgi Választófejedelemség témájú médiaállományokat. |
A Brandenburgi Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Brandenburg) egy történelmi államalakulat volt, mely 1356 és 1806 között állt fenn, (1157 és 1815 között mint Brandenburgi Őrgrófság (németül: Mark Brandenburg). A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Brandenburgi választófejedelm állt, aki egyúttal az birodalmi főkamarás címet is viselte.
1512-től a Felső-szászországi körzethez tartozott. 1618-ban Albert Frigyes porosz herceg halállal János Zsigmond brandenburgi választófejedelem örökölte a Porosz Hercegség trónját. Ezzel Poroszország és Brandenburg perszonálunióvá vált. Az új államalakulat neve Brandenburg-Poroszország lett.
A Porosz Királyság 1701-es megalakulásával az őrgrófság de facto a királyság tartománya lett.
.