Budapest élővilága
A mai világban a Budapest élővilága olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Budapest élővilága referenciaponttá vált életünkben. Akár a politikai vonatkozásairól, akár a történelemben betöltött fontosságáról, akár a jelenben betöltött relevanciájáról beszélünk, a Budapest élővilága olyan témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben a Budapest élővilága különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a jelenlegi hatásáig, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk a témáról.
|
Ez a természettudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Budapestet élővilágának alakulására nagy befolyással volt a Budapestet kettészelő Duna, amely az élővilág szempontjából is játszik egyfajta elválasztó szerepet. A budai oldalon lévő kerületek jellegét tekintve inkább lakó és pihenőövezetek, míg a pesti oldal az ipar, a kereskedelem és a közigazgatás központja egybeépülve nagy kiterjedésű lakónegyedekkel. A növények tekintetében elmondható, hogy a parkok és a kialakított zöldterületek nagy része emberi kéz eredménye és folyamatosan változik. Van azonban a főváros mindkét oldalán olyan rész, ami különleges és említésre méltó élővilággal rendelkezik és három olyan sziget is, mely a városhoz tartozik és élővilága eltér a nagyvárosi részekétől. Említésre méltó helyek a Gellért-hegy különleges növényeivel és a Merzse-mocsár teljes élővilágával. Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben a Naplás-tó tó, amelynek közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A városban több kiváló horgászvíz is található, melyek közül kiemelkednek a Duna adta horgászhelyek ilyen például a Hárosi-öböl.
Fauna
A mérsékelt égövre jellemző fajok nagyvárosi környezethez alkalmazkodott populációi. Nagy számban előfordulnak a kedvtelésből tartott kutyák és macskák, illetve egyéb háziállatok, és rendszeresen ezekből lehet találni elkóborolt példányokat is. A kedvencek naponta tonnaszám keletkező ürüléke terheli a környezetet, és a hanyag gazdáknak „köszönhetően” elsősorban a kutyák jelentős szennyezettséget is okoznak az utcákon hagyott piszkukkal. Fertőzésveszélyt is okoz cipővel lakótérbe történő behurcolása és a száraz ürülék légáramlatba kerülése is. Veszélyt jelenthet a házi kedvenc madarak elengedése is, hiszen rendszeresen kerülnek ki a szabadba például papagájok, és megfigyelték már, hogy fészket is rakott egy barátpapagáj (Myiopsitta monachus) pár. A kedvtelésből tartott állatok mellett jelentős számban fordulnak elő más madárfajok is.
A leglátványosabb a parlagi galamb (Columba livia), a házi veréb (Passer domesticus), a sarlósfecske (Apus apus) a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a fekete rigó (Turdus merula), a a dolmányos varjú (Corvus corone) vagy a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros). Vannak ragadozó madarak is, mint például a vörös vércse (Falco tinnunculus), amely 70-80 párral is képviselteti magát, de előfordul még vándorsólyom (Falco peregrinus) is.
Az élővizeket kedvelik a récék. Vannak időszakosan megjelenő vándormadarak is. Telente nagy tömegben érkeznek nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo) A folyóparti részeken a város hulladékát is feldolgozó madarak a sirályok, közöttük előfordul a sárgalábú sirály (Larus cachinnans), a dankasirály (Larus ridibundus) és a viharsirály (Larus canus). A Merzse-mocsár madárvilága is nagyon színes talán kiemelhető a sok itt élő madárfaj közül a bölömbika (Botaurus stellaris) és a gyurgyalag (Merops apiaster). A mocsárban természetesen előfordulnak különböző békafajok, vízisiklók és mocsári teknősök is.
A Duna fővárosi szakaszán a sodrásban lévő részeken fogható a fogassüllő (Sander lucioperca), a folyami harcsa (Silurus glanis) és a rózsás márna (Barbus barbus) míg a csendesebb részeken ponty (Cyprinus carpio), kárászok (Carassius), csuka (Esox lucius), balin (Aspius aspius), amúr (Ctenopharyngodon idella), különböző apróbb halak és keszegfélék fordulhatnak elő nagyobb gyakorisággal.
Flóra
Budapest eredeti növényzete csak a hegyvidéki részen és csak igen részlegesen maradt meg; a város növényeinek elsöprő többsége már telepített. Ezekkel egyrészt az utak mellé ültetett fasorokban, másrészt a város parkjaiban lehet találkozni. Említésre méltó azonban a Gellért és Sas-hegyen élő közönséges csikófark (Ephedra distachya), mely fokozottan védett gyógynövény. A Gellért-hegy másik ismert és Magyarországon csak itt előforduló növénye a szintén fokozottan védett sárgás habszegfű (Silene flavescens).
Jegyzetek
- ↑ Budapest földrajza (magyar nyelven). budapestcity.org. . (Hozzáférés: 2015. március 27.)
- ↑ a b c Király Brigitta: Budapest védett és különleges állatai, növényei (magyar nyelven). zoldmuzeum.hu. . (Hozzáférés: 2015. március 27.)
- ↑ a b c Králl Attila: Akár a papagáj is elszaporodhat Budapesten (magyar nyelven). origo.hu, 2008. július 29. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
- ↑ Horgászvizek Budapesten (magyar nyelven). horgasz.hu. . (Hozzáférés: 2015. március 29.)
- ↑ Budapest XXII. kerület - Hárosi-öböl (magyar nyelven). tavak.hu. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
- ↑ Zirig Árpád: A Budapesten fogott hal ehető? (magyar nyelven). Origo, 2014. március 16. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
- ↑ Sárga habszegfű (Silene flavescens)' (magyar nyelven). terra.hu. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
Források
Megjegyzések
- ↑ Egy Piri névre keresztelt tojó éveken keresztül rendszeresen megfigyelhető volt a Szent István-bazilikán, utoljára 2005-ben figyelték meg.