Ebben a cikkben elemezzük a Budapest V. kerülete jelentőségét a mai társadalomban. _A Var1 az emberi történelem alapvető része volt, és hatása transzcendentális volt különböző területeken, a politikától a tudományig. Az évek során a Budapest V. kerülete nagy érdeklődést és vitát váltott ki szakértők és amatőrök körében, így végtelen számú kutatást és tanulmányt generált, amelyek kiemelik a mindennapi életben betöltött jelentőségét. Ezzel az elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Budapest V. kerülete jelentős hatását a modern élet különböző aspektusaira, valamint a jelenlegi világunk alakításában betöltött szerepére.
Budapest V. kerülete | |||
Az Országház madártávlatból | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Belváros Lipótváros | ||
Alapítás ideje | 1873. november 17. | ||
Irányítószám | 1051–1056 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) | ||
Országgyűlési képviselő | Csárdi Antal (LMP) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 23 494 fő (2023. jan. 1.) | ||
Rangsorban | 21. | ||
Népsűrűség | 10 148 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,59 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″ | |||
Budapest V. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat. |
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.
Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.
Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Hozzá tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, amit ma Angyalföld részének tekintenek) és a Népsziget is.
A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, jelentős károkat okozva.
Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.
Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület.
Polgármester | Megjegyzés | ||
---|---|---|---|
1990–1994 | Mihályi Gábor | SZDSZ | |
1994–1998 | Karsai Károly | Fidesz-KDNP-MDF | |
1998–2002 | Fidesz-FKgp-MDF-MDNP | ||
2002–2006 | Steiner Pál | MSZP-SZDSZ | |
2006–2010 | Rogán Antal | Fidesz-KDNP | |
2010–2014 | Fidesz-KDNP | ||
2014–2019 | Szentgyörgyvölgyi Péter | Fidesz-KDNP | |
2019-től | Fidesz-KDNP |
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Szentgyörgyvölgyi Péter | Fidesz-KDNP | 5450 | 52,49% | |
Tüttő Kata | Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP | 4410 | 42,47% | |
Losonczy Pál | Jobbik | 371 | 4,35% | |
Schmuck Andor | Független | 152 | 1,46% | |
Összesen | 10 383 | 100% |
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz–KDNP | 10 | P | |||||||||||
Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP | 5 |
Az V. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 21 931 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3279 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 8468 ember volt. Az V. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 78, a nőknél 82,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 10 239 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 6456 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 47,4%-a, mintegy 10 394 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a V. kerület lakosságszáma minimálisan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 13%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, a legtöbben 1960-ban éltek a kerületben 65 867 fő. A 60-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az V. kerületben, mint 1870-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló V. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség | ||||
---|---|---|---|---|
fő | ||||
Általános iskolát nem végezte el | 1119 | |||
Általános iskola | 1963 | |||
Szakmunkás | 1313 | |||
Érettségi | 6456 | |||
Diploma | 10239 | |||
A 2022. évi népszámlálás szerint. |
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 9213 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 7490 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 6767 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2854 fővel, végül a szakmunkások 1698 fővel.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 9787 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8170 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 3456 fővel, a szakmunkás végzettségűek 1686 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1174 fővel.
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 10 239 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 6456 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1963 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 1313 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1119 fővel.
Jelentős nemzetiségi csoportok | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2022) |
Ukrán | 736 |
Német | 619 |
Kínai | 441 |
Francia | 362 |
Orosz | 260 |
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 28 948 fő volt, ebből 26 728 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 12,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2529 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1045 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (555 fő), cigány (361 fő) és a román (155 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 25 210 fő volt, ebből 18 201 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 19,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3016 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1998 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (584 fő), cigány (238 fő) és az orosz (151 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben az örmények száma nőtt.
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 21 931 fő volt, ebből 14 057 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 47,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 5234 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 5160 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben az ukrán (736 fő), német (619 fő) és a kínai (441 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok, kínaiak és az oroszok száma nőtt.
Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Időszak | |||||||||||||||
2001 | 98,33% | 0,19% | 1,92% | - | - | - | |||||||||
2011 | 72,20% | 0,15% | 2,32% | 0,1% | - | 0,6% | |||||||||
2022 | 64,1% | 3,36% | 2,82% | 2,01% | 1,65% | 1,19% |
V. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.
Rangsor | Vállalat | Nettó árbevétel (Mrd Ft) 2021 |
Alkalmazottak | Főtevékenység |
---|---|---|---|---|
1 | OTP Bank Nyrt. | 819,1 | - | Egyéb monetáris közvetítés |
2 | Fluor Consultants B.V. Magyarországi Fióktelepe | 758,6 | 1 |
Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás |
3 | PORR Bau GmbH Magyarországi Fióktelepe | 549,7 | - | Híd, alagút építése |
4 | Uniper Hungary Kft. | 480,3 | 35 |
Villamosenergia-termelés |
5 | Röhm GmbH Magyarországi Fióktelepe | 329,9 | - | Vegyi áru nagykereskedelem |
6 | Merkantil Bank Zrt. | 239,9 | 335 |
Egyéb hitelnyújtás |
7 | Notino, s.r.o. Magyarországi Fióktelepe | 204,1 | 34 |
Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem |
8 | BENETTON GROUP S.R.L. Magyarországi Fióktelepe | 202,4 | - | Ruházati kiskereskedelem |
9 | Pannonia Bio Zrt. | 162,1 | 385 |
Szerves vegyi alapanyag gyártása |
10 | UniCredit Bank Zrt. | 148,6 | 66 |
Egyéb monetáris közvetítés |
11 | MKB Nyrt. | 126,1 | - | Egyéb monetáris közvetítés |
12 | OTP Jelzálogbank Zrt. | 82,6 | - | Egyéb hitelnyújtás |
13 | Cadence Design Systems Kft. | 73,7 | 2 |
Egyéb információs szolgáltatás |
14 | Atlas Pharma Kft. | 70,6 | 23 |
Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
15 | IREM S.p.A. Magyarországi Fióktelepe | 65,1 | 41 |
Egyéb épületgépészeti szerelés |
16 | Global Solutions Entertainment Kft. | 58,6 | 6 |
Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
17 | H & M Hennes & Mauritz Kft. | 54,5 | 1 112 |
Ruházati kiskereskedelem |
18 | PORR AG Magyarországi Fióktelepe | 49,3 | - | Út, autópálya építése |
19 | METAL HUNGÁRIA HOLDING Zrt. | 49 | 224 |
Lakó- és nem lakó épület építése |
20 | MFB Zrt. | 46,3 | 403 |
Egyéb monetáris közvetítés |
Vonal | Állomás neve | Megnyitás időpontja | Átszállási kapcsolatok |
---|---|---|---|
Arany János utca | 1981. december 30. | 72 9 914, 914A, 931, 950, 950A | |
Astoria | 1970. április 3. | 47, 48, 49 74 5, 7, 8E, 9, 15, 100E (csak hajnalban), 108E, 110, 112, 133E 907, 907A, 908, 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 950, 950A, 956, 973, 973A, 979, 979A, 990 | |
|
Deák Ferenc tér | 1896. május 3. 1970. április 3. 1976. december 31. |
47, 48, 49 9, 16, 100E, 105, 178, 216 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 950, 950A, 979, 979A, 990 |
Ferenciek tere | 1976. december 31. | 2, 2B, 23 5, 7, 8E, 15, 108E, 110, 112, 133E 907, 908, 956, 973, 973A | |
Fővám tér | 2014. március 28. | 2, 2B, 23, 47, 48, 49 83 15 934 (hétvége hajnalban), 979, 979A | |
|
Kálvin tér | 1976. december 31. 2014. március 28. |
47, 48, 49 72, 83 9, 15, 100E 909, 909A, 914, 914A, 934 (hétvége hajnalban), 950, 950A, 979, 979A |
Kossuth Lajos tér | 1972. december 22. | 2, 2B, 23 70, 78 15 | |
Vörösmarty tér | 1896. május 3. | 2, 2B, 23 15 |
|
|
Budapest V. kerületének tíz élő testvérvárosi kapcsolata van:
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat. |