Ez a cikk a Cakóháza témával foglalkozik, amely a jelenlegi kontextusban nagyon fontos téma. A Cakóháza számos területen nagy érdeklődést váltott ki, hiszen hatása a társadalom számos területén érezhető. Az évek során a Cakóháza egyre nagyobb jelentőségre tett szert, ami felkeltette az akadémikusok, szakemberek és szakértők érdeklődését a terület iránt. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Cakóháza alapos elemzése és megértése annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk következményeit és következményeit. Ezért ebben a cikkben a Cakóháza-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig.
Cakóháza | |||
Főutcai népi lakóház a harangtoronnyal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Csornai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csepi Éva (független) | ||
Irányítószám | 9165 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 62 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 21,18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 47″, k. h. 17° 17′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 47″, k. h. 17° 17′ 09″ | |||
Cakóháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cakóháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cakóháza község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Magyarország északnyugati részén, a Tóköz és a Rábaköz találkozásánál fekszik.
Csak közúton közelíthető meg, legegyszerűbben a 85-ös főút vagy az M85-ös autóút felől, amelyekről Kónynál kell letérni a Rábcakapi-Bősárkány felé vezető 8509-es útra. Ez utóbbi út a község belterületének keleti szélén halad el, a falu főutcája az abból kiágazó 85 103-as számú mellékút.
A falu Árpád-kori történetére vonatkozó tanulmány szerint a mai Cakóháza helyén egy Barbach nevű település állt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 57 | 53 | 55 | 62 | 63 | 62 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 5,3% németnek mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, evangélikus 40,4%, felekezeten kívüli 10,5% (1,8% nem nyilatkozott).