Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Caspar von Zumbusch jelentőségét a mai társadalomban. A tudományos életben betöltött relevanciájától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Caspar von Zumbusch alapvető szerepet játszik abban, hogy megértsük a minket körülvevő világot. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Caspar von Zumbusch különböző aspektusait és dimenzióit, a történelmi eredetétől a jelenlegi alkalmazásaiig. Hasonlóképpen figyelembe vesszük a Caspar von Zumbusch körül kialakult különböző nézőpontokat és megközelítéseket, gazdagítva ezzel a témával kapcsolatos általános megértést. Ez a cikk igyekszik elmélyülni a Caspar von Zumbusch relevanciájában és jelentésében a jelenlegi társadalmunkban, és olyan panorámaképet kínál, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak fontosságát és hatókörét különböző összefüggésekben.
Caspar von Zumbusch | |
Kaspar von Zumbusch arcképe 1900 körül | |
Született | Caspar Clemens Eduard Zumbusch 1830. november 23. Herzebrock |
Elhunyt | 1915. szeptember 27. (84 évesen) Rimsting |
Állampolgársága | porosz |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Tisztsége | az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1901. április 13. – ) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Caspar von Zumbusch témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Caspar von Zumbusch (helyenként Kaspar von Zumbuschként említik) (Herzebrock, 1830. november 23. – Rimsting bei Prien, 1915. szeptember 27.) német szobrászművész, tanár, a német akadémikus emlékműszobrászat jeles képviselője.
Észak-Rajna-Vesztfália tartományban született. 18 éves korában nem vették fel a müncheni művészeti akadémiára, ezért azután a müncheni műegyetemen tanult szobrászatot Johann von Halbignál. 1857-58-ban Rómában járt tanulmányúton, ahol az antik művészettel ismerkedett. Münchenbe visszatérve elkészítette Richard Wagner emlékművét és a Wagner operák számos alakját is szoborba öntötte. Szobrot állított Rumford grófnak, Freisingi Ottó történetírónak és püspöknek, legsikeresebb müncheni alkotása II. Miksa bajor király emlékműve, amelyet bronzból készített 1866–1872 között.
1873-ban meghívták a bécsi akadémiára tanítani. Az emlékműszobrászat mestertanára lett. Bécsben is számos köztéri emlékművet alkotott, 1880-ban a Beethoven-emlékművet, 1887-ben a monumentális Mária Terézia emlékművet, melynek megvalósítása 15 éven keresztül tartott. A szobor építészeti kivitelezője Carl Hasenauer (1833-1894). A szobor ünnepélyes leleplezésére 1888. május 13-án került sor. Kaspar von Zumbusch lett az ünnepelt szobrász, I. Ferenc József császár a Ferenc József-rend keresztjével tüntette ki.
Mária Terézia szobrát 24 darab, részben szabadon, részben reliefben mintázott portré veszi körül, az államférfiak portréi közt szerepel Grassalkovich Antal gróf magyar államférfi, a tudósok közt pedig Pray György (1723-1801) magyar történetíró. A Mária-Terézia szobor ma is Közép-Európa legmonumentálisabb köztéri emlékműve. Méretei, anyagai is lenyűgözőek: az emlékmű 632 m²-en terül el, 19,36 méter magas. Legfelül az uralkodónő ülő szobra 6 méter magas (jóval meghaladja a háromszoros életnagyságot). Az alap mathauseni gránitból, a talapzat cseh barna szarufényes gránitból, az oszlopok dél-tiroli kígyókőből készültek. A szobrokat bronzba öntötték, amelyeknek az összsúlya 44 tonna. Zumbusch utolsó nevezetes bécsi szobra Albert herceg lovas szobra, amely a bécsi Albertina múzeum előtt áll. A síremlékek készítésének is jeles mestere volt.
71 éves korában, 1901-ben bajor földre vonult vissza, 85 éves korában ott érte a halál.