Cauchy-eloszlás
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cauchy-eloszlás hatását a modern társadalomra. A Cauchy-eloszlás felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, heves vitákat váltva ki a relevanciájáról és a következményeiről. Az évek során a Cauchy-eloszlás jelentős változáson ment keresztül, általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Ez a cikk az eredetétől a kortárs kultúrára gyakorolt hatásáig közelebbről megvizsgálja, hogy a Cauchy-eloszlás milyen szerepet játszik a mai társadalomban, és hogyan alakította váratlan módon világunkat.
A Breit–Wigner eloszlás vagy Breit–Wigner formula (Gregory Breit és Wigner Jenő után) egy folytonos valószínűségi eloszlás az alábbi sűrűségfüggvénnyel
- .
Sokszor Lorentz-görbeként vagy Cauchy-eloszlásként (kiejtés: IPA ; kb. kosi) hivatkoznak rá, főképp a matematikai valószínűségszámítás területén.
Fizikai jelentősége a rezonanciagörbék leírásában van (például a részecskefizika vagy a kényszer által rezegtetett harmonikus oszcillátorok esetén). A fenti jelölésben Γ a félértékszélességet, M a maximum helyét jelenti.
A részecskefizikában többek között a rövid életű részecskék energiaeloszlását írja le. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint minél rövidebb az élettartam, annál nagyobb a Γ félértékszélesség, azaz annál jobban eltérhet a megfigyelt részecske energiája a legvalószínűbb értéktől.
További információk
- Rudolf K. Bock: Breit-Wigner Distribution. rkb.home.cern.ch (1998. április 7.) (Hozzáférés: 2006. február 23.) arch
- Hans Lohninger: Magyarított interaktív szimuláció a Cauchy-eloszlásról. nagysandor.eu