Ez a cikk a Cieszyn témával foglalkozik, amely az évek során érdeklődés és vita tárgyát képezte. A mai társadalomban a Cieszyn alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, és mindent befolyásol, a másokhoz való viszonyunktól kezdve a személyes és szakmai szintű döntéseinkig. Ez a téma a mai aktualitása miatt felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Ezek mentén a Cieszyn különböző nézőpontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító perspektívát adjanak, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse e téma fontosságát a mai társadalomban.
Cieszyn | |||
A piactér | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Sziléziai | ||
Járás | Cieszyn | ||
Irányítószám | 43-400 | ||
Körzethívószám | (+48) 33 | ||
Rendszám | SCI | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 33 958 fő (2021. márc. 31.) | ||
Népsűrűség | 1 183,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 249-378,5 m m | ||
Terület | 28,61 km² km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′ | |||
Cieszyn weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cieszyn témájú médiaállományokat. |
Cieszyn (csehül Těšín; németül: Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban. A város az Olza folyó (mely egyben államhatár Lengyelország és Csehország között) jobb partján fekszik. Az egykori egységes város balparti része Český Těšín, ma Csehországhoz tartozik.
A város története a 9. századig nyúlik vissza és a golensica szláv törzs földvárához kapcsolódik. A város 1220 körül keletkezett. A 13. század végétől a cieszyni fejedelemség központja lett, mely formálisan 1918-ig állt fenn, uralkodói pedig először a Piast, majd a Habsburg dinasztia tagjai voltak. A város kettéosztása 1920 júliusában következett be az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló Lengyelország és Csehszlovákia két évig tartó vitája után.
A lengyel oldalon található az egykori egységes város legtöbb műemléke elsősorban az Óvárosban (Stare Miasto) és a várhegyen.