Cillei Ulrik

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cillei Ulrik-hez kapcsolódó különböző szempontokat, megértve annak fontosságát és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig elemezzük, hogy a Cillei Ulrik hogyan tudott befolyásolni a mindennapi élet különböző aspektusait. Különféle nézőpontokkal és véleményekkel fogunk foglalkozni a Cillei Ulrik-ről, és megpróbáljuk megérteni annak jelentőségét a különböző kontextusokban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Cillei Ulrik-hez kapcsolódó lehetséges kihívásokat és lehetőségeket, valamint azt, hogy ezek hogyan befolyásolhatják a jövőt. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Cillei Ulrik szerepét a mai világban, és azt, hogy hogyan alakítja tovább a valóságunkat.

Cillei Ulrik
Született1406. február 16.
Celje
Elhunyt1456. november 9. (50 évesen)
Nándorfehérvár
Állampolgárságamagyar
HázastársaKatarina Branković
GyermekeiCillei Erzsébet
SzüleiFrangepán Erzsébet
Cillei Frigyes
Foglalkozásaarisztokrata
Tisztségehorvát bán

Cillei Ulrik aláírása
Cillei Ulrik aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Cillei Ulrik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
V. László és Cillei Ulrik, Székely Bertalan festménye, 1870.

Cillei Ulrik gróf (1406. február 16.1456. november 9.) Cilli (ma Celje) grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse, Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére, tanácsadója és legfőbb bizalmasa, valamint a férjének, Habsburg Albertnek a csehországi helytartója, majd unokaöccsének, V. Lászlónak a gyámjaként Magyarország helytartója.

Élete

Apja a Sárkány Lovagrend egyik alapító tagja, Cillei Frigyes, anyja Erzsébet, Frangepán István leánya volt. 1432 körül feleségül vette Brankovics György szerb despota leányát, Katalint, akitől két fia és egy lánya, Cillei Erzsébet született, de egyik gyermekük sem élte túl szüleit.

Albert király alatt cseh helytartó volt. A király halála után az özvegy Erzsébet pártjára állott, aki az ő tanácsára oroztatta el a Szent Koronát. Amikor Erzsébet fiát, V. Lászlót királlyá koronázták, Cillei tartotta a csecsemő feje fölé a koronát. Az ezt követő belharcokban Erzsébet pártján küzdött, a kőszegi békében Ulászlóhoz pártolt, majd a bécsújhelyi békekötés során III. Frigyes császár pártjára állt.

1443-ban igényt tartott a II. Tvrtko bosnyák király halálakor megüresedett trónra, de nem sikerült elnyernie, főleg Hunyadi János miatt, aki nem akarta a hatalmas urat a szomszédos trónon látni. Ezzel kezdődött Cillei gyűlölete a Hunyadi-család irányában. 1452-ben átvette az V. László király feletti gyámságot. A Hunyadiak elleni fondorlatait a többszörös és ünnepélyes kibékülésük dacára is folytatta. 1456-ban a futaki országgyűlésen az ország helytartójává választották, ekkor ismét kibékült a Hunyadiakkal, de titokban továbbra is ellenük dolgozott. Az országgyűlés után a királlyal Nándorfehérvárra indult, ahol Hunyadi László barátai megölték. Vele kihalt a Cillei család.

A szépirodalomban

Jegyzetek

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02509.htm, Cillei Ulrik, 2017. október 9.
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak. Hunyadi János halála után megindul a harc a hatalomért.

Források

További információk