Clara Zetkin

Clara Zetkin
1920 körül
Született	Clara Eissner 1857. július 5. Wiederau
Elhunyt	1933. június 20. (75 évesen) Arhangelszkoje Moszkvai terület
Állampolgársága	német német weimari köztársaság szovjet
Nemzetisége	német
Házastársa	Georg Friedrich Zundel
Élettársa	Ossip Zetkin (1850–1889)
Gyermekei	Maxim Zetkin Konstantin Zetkin
Foglalkozása	Politikus, nőjogi harcos
Kitüntetései	Lenin-rend Vörös Zászló érdemrend
Sírhelye	Temető a Kreml falánál
Clara Zetkin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Clara Zetkin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Clara Zetkin (Született: Clara Eissner, Wiederau, 1857. július 5. – Arhangelszkoje, Moszkvai terület, Szovjetunió, 1933. június 20.) német szocialista politikus és nőjogi harcos. 1917-ig Németország Szociáldemokrata Pártjának aktív tagja volt, ezután a Németország Független Szociáldemokrata Pártjához (USPD) csatlakozott, annak is a szélsőbaloldali szárnyához, a Spartakus-csoporthoz, melyből később a Németország Kommunista Pártja (KPD) kialakult. Ezen párt színeiben volt képviselő a Reichstagban a Weimari köztársaság idején 1920 és 1933 között.

Élete

Ifjúkora

A szászországi Wiederauban született. Tanárnak tanult, 1874-től kezdve kapcsolatokat épített ki a német nőjogi mozgalommal és a munkásmozgalommal. 1878-ban csatlakozott a Szocialista Munkáspárthoz (Sozialistische Arbeitpartei, SAP). Ezt a pártot 1875-ben alapították, két korábbi párt egybeolvadásának gyümölcseként. Az egyik az ADAV volt, amit Ferdinand Lassalle alapított, a másik pedig az SDAP, melyet August Bebel és Wilhelm Liebknecht hoztak létre. 1890-ben nevüket Német Szociáldemokrata Pártra (SPD), változtatták.

Pályafutása

Mivel Bismarck 1878-ban betiltotta a szocialista mozgalmakat, 1882-ben Zetkin Zürichbe ment, majd később Párizsban élt. Párizsban töltött ideje alatt fontos szerepet játszott a Második Internacionálé nevű nemzetközi szocialista szervezet létrehozásában. Ekkoriban vette fel társa, egy orosz-zsidó forradalmár Ossip Zetkin nevét. A férfitól egyébként a későbbiekben két fia született. Később hozzáment Georg Friedrich Zundelhez, a híres művészhez, akinek 1899-től 1928-ig volt felesége.

Az SPD-ben Zetkin és nagyon közeli barátja és elvtársa, Rosa Luxemburg voltak a fő figurái a szélsőbaloldali forradalmi szárnynak. Vele együtt támadta Eduard Bernstein revizionista nézeteit. Zetkint érdekelték a nők politikai jogai, harcolt az egyenlő lehetőségekért és a nők választójogáért. Ő a megalapítója a szociáldemokrata női mozgalomnak Németországban. 1891-től 1917-ig ő szerkesztette az SPD nőknek szóló újságját, az „Egyenlőség”-et (Die Gleichheit). 1907-ben ő lett a vezetője az SPD újonnan alapult női tagozatának. Ő hozta létre az első nemzetközi nőnapot, 1911. március 8-án.

Az első világháború alatt Zetkin, Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és egyéb befolyásos SPD párti politikusok visszautasították a párt „Burgfrieden" politikáját (vagyis azon szerződés betartását, melyet a kormánnyal írtak alá, és arról szólt, hogy tartózkodnak a háború alatt minden sztrájktól). Egyéb háborúellenes aktivistákkal együtt Zetkin rendezett egy nemzetközi szocialista női háborúellenes konferenciát Berlinben 1915-ben. Háborúellenes nézeteiért többször letartóztatták a háború alatt.

1916-ban Zetkin egyike volt a Spartakus-csoport (Spartakusgruppe), majd 1917-ben a Németország Független Szociáldemokrata Pártja (Unabhängige Sozialdemokratische Partei Deutschlands – USPD) alapítóinak. A németországi novemberi forradalom után a Németország Kommunista Pártja (Kommunistische Partei Deutschlands – KPD) alapító tagja, és 1920-tól 1933-ig parlamenti képviselője a Reichstagban. Interjút készített Leninnel a nőket érintő kérdésekről.

1924-ig Zetkin a KPD Központi Irodájának tagja volt, 1927-től 1929-ig pedig a párt Központi Bizottságának tagja. 1921 és 1933 között a III. Internacionálé vagyis a Komintern végrehajtó bizottságának tagja volt. 1925-ben a német baloldali szolidaritási szervezet, a Németországi Vörös Segély (Rote Hilfe Deutschlands) elnökévé választották. 1932 augusztusában a Reichstag rangidős házelnökeként felszólította az embereket, hogy harcoljanak a nemzetiszocializmus ellen.

További élete

Mikor 1933-ban Adolf Hitler és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra kerültek, a Reichstag felgyújtása után a Német Kommunista Pártot kitiltották a parlamentből. Zetkin, ezúttal utoljára, száműzetésbe vonult, mégpedig a Szovjetunióba. Moszkva közelében, Arhangelszkojéban, az egykori főnemesi birtokon halt meg 1933. június 20-án, közel 76 évesen. Moszkvában temették el, urnáját a Kreml falában helyezték el.

Művei

Magyar nyelven

• Emlékezések Leninre; Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, Moszkva, 1931 ("Sarló és kalapács" könyvtára)
• Emlékezések Leninre Lenin beszélgetése Clara Zetkinnel a nők helyzetéről. Részlet Clara Zetkin könyvéből; Szikra, Bp., 1948
• Az élet frontján akarok harcolni. Válogatott írások és beszédek; ford. Aczél János; MNDSZ, Bp., 1956
• Visszaemlékezések Leninre; ford. Z. Vidor Emma; Kossuth, Bp., 1957
• Válogatott beszédek és írások, 1. 1889-1917; bev. Wilhelm Pieck, ford. Horváth Vera; Kossuth, Bp., 1961

Idegen nyelven

• Clara Zetkin: Selected Writing, Clara Zetkin, 1991 ISBN 0-7178-0611-1
• Clara Zetkin as a Socialist Speaker Dorothea Reetz, 1987 ISBN 0-7178-0649-9
• On the History of the German Working Class Women's Movement Clara Zetkin, Alan Freeman (introduction) ISBN 0-7453-0453-2

Források

• Életrajz, kivonatok (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2012. november 3.)
• Életrajz, kivonatok (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. november 3.)

További információk

• Zetkin riportja Leninnel (angol nyelven). Marxsist.org. (Hozzáférés: 2012. november 3.)

Képgaléria

• 
  Szobra Drezdában
• 
  A Német Demokratikus Köztársaság 1971-1990 között kibocsátott 5 márkás bankjegye Clara Zetkin portréjával.

Jegyzetek