Corvin köz
A mai világban a Corvin köz egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és társadalmi réteg számára. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten beszélünk a Corvin köz-ről, jelentősége és relevanciája tagadhatatlan. A Corvin köz eredetétől a mai hatásig szakértők és rajongók vita, elmélkedés és tanulmányozás tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Corvin köz néhány legrelevánsabb és legaktuálisabb vonatkozását, valamint a mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Corvin köz lenyűgöző világában!
| Corvin köz | |
_k%C3%B6z._Fortepan_2620.jpg) | |
| A Corvin köz a körút felől 1935 telén | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Irányítószám | 1082 |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Corvin köz
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 14″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Corvin köz témájú médiaállományokat. | |
A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, mely arról nevezetes, hogy itt volt az 1956-os forradalom felkelőinek egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja, amikor a beözönlő szovjet tankok rátámadtak a magyar forradalomra.
A Corvin köziek főparancsnokai Iván Kovács László és Pongrátz Gergely voltak, mellettük több kisebb parancsnok működött. A fegyveresek számát a Corvin közben 800 főre, a Práter utcaiakkal és a környező utcákban harcolókkal együtt 2000 főre teszik. „A Corvin köznek vagy tizenöt parancsnoka volt és ezren, de volt hogy kétezren is harcoltunk” – nyilatkozta Pongrátz Gergely. A két főparancsnok vetélkedése gyakran sodorta veszélyes helyzetbe az ellenállókat.
Testvére, Pongrátz Ödön a következőképpen foglalta össze, miért a Corvin közt választották ellenállási központnak: „Mert könnyű volt védeni és nehezen lehetett bejutni a kis utcákba. A másik oka az volt, hogy ott volt a benzinkút, harmadsorban a Práter utcai iskola pincéjében volt egy menza, ahol főztek a srácoknak. Minden corvinista, akinek fegyver volt a kezében, fel volt készülve arra, hogy meghal.”
A Corvin köz és a vele „párban” harcoló, a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya fontos stratégiai ponton helyezkedett el: ellenőrizte az Üllői utat, amely felől a szovjet tankok délről közelíthették meg a belvárost, illetve a körutat, melyen keresztül a Budáról a Petőfi hídon keresztül érkező és a Boráros téren gyülekező tankok indítottak támadásokat.
A Corvin köz és Maléter
A Corvin közben a forradalom második napján, október 24-én délelőtt jelent meg az első 50-60 fegyveres felkelő. A fegyverek után kutató civilek még aznap éjszaka szembekerültek a közeli Kilián laktanya tisztjeivel, de a kialakult konfliktusban a felkelők kerültek fölénybe.
Maléter Pál ezredes – a későbbi honvédelmi miniszter, majd vértanú – október 25-én 14 órakor érkezett a laktanyába, azzal a megbízással, hogy csináljon rendet. Még akkor is sok corvinista fegyveres volt a laktanyában. Maléter fegyverszünetet hirdetett és ezzel népszerűvé vált a felkelők közt. Ekkor még a Corvin köz sebesültjeinek egy részét is a laktanyába vitték át.
Később a katonák és a felkelők közt újabb konfliktus robbant ki és október 26-a estétől a hivatalos fegyverszünetig (október 28-a, 13.15) szórványos tűzharc volt köztük, amelyben egy katona meghalt. A Maléter vezette fegyveres erők végül a laktanyából kiszorították és lefegyverezték a felkelőket. (E cselekedete miatt Maléter forradalomban betöltött szerepét a mai napig vitatják.)
Maléter utóbb egy nyilatkozatában beismerte, hogy a kormány rosszul tájékoztatta, mert – amint azt személyesen is tapasztalta – a Corvin közben nincsenek ellenforradalmárok, sőt a felkelők és a laktanya között katonai együttműködés jött létre. Tárgyalás kezdődött a Honvédelmi Minisztérium és a felkelők között. Maléter két tűz közé került, mert a felkelőkkel rokonszenvezett, ugyanakkor a kormányt kellett képviselnie.
A Kilián laktanya és környéke, a legerősebb központtal, a Corvin közzel együtt harci sikereikkel nagy hírnévre tettek szert. Már akkor is, később is vita volt arról, kinek voltak ezek inkább köszönhetők: a hivatásos katonáknak, vagy a civil felkelőknek. A Corvin köziek vezetői közt október 29-én és 30-án éles vita volt arról, kit jelöljenek honvédelmi miniszternek. A Pongrátz fivérek és mások Márton András ezredest, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokát szerették volna, Iván Kovács László főparancsnok Malétert támogatta. (Végül Malétert nevezték ki.) Október 31-én a Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezletén a laktanyában Pongrátz Gergely hevesen bírálta Malétert, amiért az korábban lövette a Corvin közieket. A konfliktus hozzájárulhatott, hogy november 1-jén a Corvin köziek leváltották Iván Kovács Lászlót és Pongrátz Gergelyt nevezték ki főparancsnokuknak.
Eörsi László történész szerint a fegyverszünet – és a forradalom – utolsó napjaiban a feszültség enyhülhetett Maléter és Pongrátzék között.
Az ellenállás
A harc vége
Az utolsónak felszámolt csepeli ellenállás mellett a Corvin köz a Széna tér mellett egyike volt annak a két ellenálló gócnak, amelyek a szovjet csapatok november 4-i támadása után a legtovább kitartottak. November 5-én délután a heves tüzérségi támadás után védhetetlenné vált moziból az ellenállók távoztak, a Szigony és Práter utcai csoportokhoz csatlakozva, illetve elfoglalva a Jázmin utcai iskolát, folytatták a harcot november 8-ig.
Részletek a szovjet erőket vezető Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall jelentéseiből.
November 4., 21 óra: „A városban az ellenállásnak két góca maradt; a Corvin filmszínház és Buda nyugati részén a Moszkva tér.”
November 5., 9 óra: „Budapesten a lázadók és az oldalukra átállt egyes magyar katonai egységek továbbra is elkeseredett ellenállást fejtenek ki a Corvin filmszínháznál, a Moszkva téren és a BM épületében.”
November 5., 21 óra: „15 órakor a Corvin filmszínháznál folytatott kétórás tüzérségi előkészítés után megindult a roham e támaszpont ellen. Egyidejűleg csapataink a Moszkva tér körzetében is támadást intéztek a lázadók ellen. A lázadók ellenállását ezekben a körzetekben lényegében megtörtük. A Corvin filmszínház épülete ég. Folytatódnak a harcok, amelyek célja a még visszamaradt, a filmszínház épületének pincéibe befészkelődött csoportok felszámolása.”
November 6., 9 óra: „A november 6-ára virradó éjjel csapataink Budapesten folytatták kiszabott feladatuk teljesítését: a rend helyreállítását a városban. 4 órára teljes egészében elfoglalták a lázadók támaszpontjait a Moszkva tér, a Corvin filmszínház és az ettől délre fekvő laktanyák körzetében. Horthy egykori palotája körzetében mintegy 1500 főnyi lázadót zártak körül.”
A Corvin köziek emlékezete
A Corvin közben áll az 1956-os pesti srác emlékműve; a szobrot Győrfi Lajos készítette 1996-ban.
A harcosok névsora
Pongrátz Gergely (főparancsnok), Iván Kovács László (főparancsnok), Csernay Ádám (harcos), Danó Kálmán (harcos)
Jegyzetek
- ↑ 1956-os Ifjúsági Tagozat - G-Portál. . (Hozzáférés: 2006. július 18.)
- ↑ a b Golyónyomok Budapest házainak falain – a forradalom emlékei 2. rész; Békés Márton, kutatási igazgató, Terror Háza Múzeum
- ↑ Más forrás szerint a Corvin köz felkelői már a forradalom első napján, október 23-án elfoglalták helyüket.
- ↑ Eörsi László: Corvin köz 1956, Tanulmányok 1956-ról, 1956-os Intézet. . (Hozzáférés: 2006. július 18.)
- ↑ Jubileumi weboldalak: Budapesti felkelő csoportok, Magyar diákok Ausztriában 1956-57, A forradalom a világsajtóban, Irodalom a forradalomban
- ↑ Neszták Béla: Az 56-os pesti srác emlékműve. Köztérkép, 2009. február 20. . (Hozzáférés: 2013. március 20.)
További információk
- Felkelő csoportok a VIII., IX. kerületekben, térképekkel
- Képek a mai Corvin közről
- 1956-os képek a Corvon közről és máshonnan
- Elhunyt Pongrácz Gergely (Múlt-kor történelmi portál)
- Eörsi László: Corvin köz, 1956 Beszélő, 2000., 9-10. szám, 95-98. o.
- Eörsi László írása Iván Kovács Lászlóról
- Fegyveres ellenállás 1956-ban
- Pongrácz Gergely ötvenhatos múzeuma
- Képek: megemlékezés 2000-ben
- Csolaf
- Interjú a Pongrácz-testvérekkel
- ’56 arcai – Rusz Károly, a melós[halott link]
- Pongrátz Gergely: Corvin köz – 1956; szerzői, Chicago, 1982
- Pongrátz Gergely: Corvin köz – 1956; 5. átdolg. kiad.; szerzői, Budapest, 1992
- Eörsi László: Corvinisták, 1956. A VIII. kerület fegyveres csoportjai; 1956-os Intézet, Budapest, 2001
- Vincze János: Igazságot az 1956-os Corvin köznek!; közrem. .Vincze-Tiszay Gabriella; 2. bőv. kiad.; NDP, Budapest, 2011
- 1456, 1956. 555 éve, 55 éve. Nándorfehérvártól a Corvin közig; Zrínyi Média, Budapest, 2011
- Csak azt mondom, amit megéltem ...egy pesti srác a Corvin-közbő. Murányi László interjúkötete Varga János 1956-os szabadságharcossal; 1956-os Magyarok Világszövetsége, Budapest, 2016
|
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Előzmények |  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Események |
| ||||||
| Szervezetek, pártok | |||||||
| Személyek |
| ||||||
| Kormányok |
| ||||||
| Egyéb |
| ||||||