Ebben a cikkben a Csányoszró-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Csányoszró egy olyan téma, amely ellentmondó véleményeket generált, mivel hatása és relevanciája vitathatatlan a társadalom különböző területein. A Csányoszró megjelenése óta a mai napig tanulmányozás, elemzés és vita tárgya volt, ami lehetővé tette számunkra, hogy jobban megértsük fontosságát és hatókörét. Ebben a cikkben a Csányoszró-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a mai hatásig mindenre kiterjedően, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést adjunk erről a témáról.
Csányoszró | |||
Csányoszró református temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Mecskei Károly (független) | ||
Irányítószám | 7964 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 559 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 22,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″ | |||
Csányoszró weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csányoszró témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csányoszró Baranya vármegyében, a Sellyei járásban található község.
Az Ormánság középső-északi részén helyezkedik el, Sellyétől 4 kilométerrre keletre.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A megyeszékhelyről, Pécsről Vajszlón vagy Szentlőrincen keresztül közelíthető meg, az 5801-es vagy az 5805-ös úton.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Barcs–Villány-vasútvonal érinti, amelyen azonban 2007 március eleje óta nem közlekednek vonatok. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal Sellye vasútállomása kínálja.
Csányoszró Árpád-kori eredetű település, területe a honfoglalás után a Kán nemzetség birtokai közé tartozott; itt állt az oszrómindszenti apátság kolostora. A későbbi Kiscsány neve 1257-ben szerepelt először az oklevelekben Chan alakban írva, Oszró nevét pedig 1475-ben említették először Osztro alakban. A középkorból a két említett település mellett egy harmadik falut is említenek ugyanerről a területről, Zsen néven, ez a török hódoltság alatt elpusztult. A mai Csányoszró Kiscsány és Oszró 1934-ben történt egyesítése nyomán jött létre.
A falu szövőasszonyai híresek voltak a környéken, de a mintegy 600 lakosú kis ormánsági település még ma is azok közé a falvak közé tartozik, ahol jó néhány háznál megtalálható egy-egy régi szövőszék. Az itt készült, fehér alapon vörös mintákkal díszített szőttesek művészi szépségűek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 677 | 672 | 656 | 597 | 579 | 557 | 559 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 35,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (11,6% nem nyilatkozott).