Császár (település)
Napjainkban a Császár (település) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A Császár (település) eredetétől napjainkig érdeklődés és vita tárgya volt különböző területeken. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása, a populáris kultúrára gyakorolt hatása, valamint a politikai és gazdasági döntésekben való jelenléte alapvető elemzési témává teszi. Ebben a cikkben arra törekszünk, hogy feltárjuk a Császár (település) különböző aspektusait, valamint a mai világra gyakorolt hatásait és következményeit. Egy mélyreható elemzéssel reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a témát, és hozzájárulunk a Császár (település) általános megértéséhez.
| Császár | |
 | |
| A római katolikus templom és az 1804-es kőkereszt műemléki együttese | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Vármegye | Komárom-Esztergom |
| Járás | Kisbéri |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Beke Gyöngyi (független) |
| Irányítószám | 2858 |
| Körzethívószám | 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1820 fő (2023. jan. 1.) |
| Népsűrűség | 28,03 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 67,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 18° 08′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 18° 08′ 31″ | |
 Császár
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |
| Császár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Császár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Császár község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
Fekvése
Komárom-Esztergom vármegye déli peremén, erdők ölelésében fekszik, a megyeezékhely Tatabányától bő 25 kilométerre. A környező települések közül Dad 6,5, Vérteskethely 7,5, Kisbér 10,5, Szákszend 11, Oroszlány pedig 19 kilométer távolságra található. Központján a 8135-ös út halad keresztül, és a megszüntetéséig érintette a települést a Tatabánya–Pápa-vasútvonal is. Utóbbinak egy megállási pontja volt a községben, Császár megállóhely közúti elérését a 81 326-os számú mellékút teszi lehetővé.
Közösségi közlekedéssel ma csak autóbusszal érhető el a település: a 770-es, 1257-es, 1702-es, 1848-as, 1851-es, 8464-es, 8560-as, 8618-as, és 8736-os buszjáratokkal
Története
A település és környéke már az őskorban is lakott volt. Őskori kőeszközök, a rómaiak korából, avar korból való leletek kerültek itt a felszínre. A falu elnevezése (a Császár főnévre vezethető vissza) személynévből ered.
Első írásos említésére 1233-ból vannak adatok. 1332 körül Csór nemzetségbeli Tamás csókakői és (vár)gesztesi várnagy kapta a falut adományul a királytól. 1529-ben az átvonuló török csapatok dúlták fel, megmaradt lakói elmenekültek, hosszú időre lakatlanná vált. 1622-ben református magyarok népesítették be.
1645-ben a falut sújtó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után az Esterházy család lett birtokosa. A falu mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc csapatok nagy győzelmet arattak.
A 19. században többször lett pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte.
A falu mai lakói főleg erdő- és mezőgazdasággal foglalkoznak. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.
Apostag
A falu határában levő erdőben az ún. Kopaszhegy alatt még a múlt század elején is láthatók voltak egy elpusztult település: Apostag romjai.
Kendertó (Csesztreg)
A település nevét az oklevelek 1228-ban említik először, nevét ekkor Cheztreg alakban írták.
Kendertó, vagy Csesztreg Árpád-kori elpusztult település is a falu határába esett, a mai Császártól délkeletre. 1228-előtt Kendertó a Csák nemzetségbeli Miklós comes birtoka volt. 1228-ban fent nevezett Miklós comes a települést fiaira hagyta. 1328-ban Csák nemzetségbeli Kendertói Miklós kiegyezik Twdbegh fiával, Ilbegh comes-szel.
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994: Fülöp László (független)
- 1994-1998: Takács Gusztáv (független)
- 1998-2002: Takács Gusztáv (független)
- 2002-2006: Takács Gusztáv (független)
- 2006-2010: Takács Gusztáv Imre (független)
- 2010-2014: Beke Gyöngyi (független)
- 2014-2019: Beke Gyöngyi (független)
- 2019-től: Beke Gyöngyi (független)
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1855 | 1872 | 1878 | 1896 | 1811 | 1820 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,1%, református 37,9%, evangélikus 2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,5% (19,7% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
- Műemléknek nyilvánított római katolikus temploma 1771 és 1775 között épült Fellner Jakab tervei szerint.
- Református temploma 1748-ban épült, műemlék jellegű.
- „Henryx City” western falu – az egykori vadnyugati városok mintájára kialakított, magántulajdonú élménypark és múzeum a község keleti végében
Ismert emberek
- Itt született 1853. november 3-án nagy-, és kiskálnai Kálnay Lajos vezérőrnagy.
- Itt volt plébános 1894–1919 között Wohlmuth Ferenc boldog-várományos vértanú pap, akit a Tanácsköztársaság idején vörösök akasztottak fel.
- Itt született 1958. szeptember 28−án Nyári Irén festőművész.
- Itt élt és alkotott Kiss Anna Bettina, ismert újságíró, és irodalmár.
- Itt született 1954. május 4-én Varga Ágota (Pózna Ágota) Balázs Béla-díjas filmrendező.
Források
- Dl. 61 270
- Borovszky Samu: Komárom vármegye
- Györffy György: Fejér vármegye
Hivatkozások
- ↑ a b Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
- ↑ Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
- ↑ Császár Helységnévtár
- ↑ http://www.henryxwesterncity.hu/
További információk
| Camino Húngaro | Budapest · Normafa · Makkosmária · Budakeszi · Páty · Tök · Zsámbék · Mány · Vasztély · Tarján · Vértestolna · Vértesszőlős / Baj · Tata · Mocsa · Nagyigmánd · Makkpuszta · Ete · Kisbér · Ászár · Bársonyos · Tápszentmiklós · Táp · Nyalka-Kishegy · Pannonhalma · Écs · Győrújbarát · Ménfőcsanak · Győr · Pinnyéd · Abda · Lébény · Károlyháza · Kimle · Máriakálnok · Mosonmagyaróvár · Paprét · Bezenye · Rajka · Dunacsún – Oroszvár – Pozsony / Németjárfalu – Lajtakörtvélyes – Berg · Wolfsthal |  |
|---|---|---|
| Camino Benedictus | ||
