Csátalja

Csátalja
A római katolikus templom Szentháromság-oszloppal és szentszobrokkal
Csátalja címere Csátalja zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Bajai
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Antal (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	6523
Körzethívószám	79
Népesség
Teljes népesség	1249 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	36,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″46.036, 18.94346.036000°N 18.943000°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 10″, k. h. 18° 56′ 35″46.036, 18.94346.036000°N 18.943000°E
Csátalja Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Csátalja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csátalja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Csátaljáról szól. Hasonló címmel lásd még: Csát (egyértelműsítő lap).

Csátalja (németül: Tschatali) község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Fekvése

Bajától mintegy 20 kilométerre délre fekszik, a Duna bal parti oldalán.

A szomszédos települések: észak felől Bátmonostor, északkelet felől Vaskút, kelet felől Gara, dél felől Dávod, nyugat felől pedig Nagybaracska.

Megközelítése

A település nyugati szélén elhalad az 51-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Központján azonban csak az 5505-ös út halad végig, mely Bácsbokodon át Csávolytól húzódik idáig.

Története

Csátalja különböző neveken már a középkorban is lakott hely volt, de ezen a néven először egy 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu a török hódoltság idején is adózott a kalocsai érseknek. A 17. század végén mint puszta az Osztrozaczky család tulajdona volt, akiktől 1712-ben báró Pejácsevich György megvásárolta. A Pejácsevichektől azonban a királyi kamara hamarosan elvette, és a 18. század folyamán több hullámban katolikus németekkel telepítette be. A 19. század elején a gróf Cseszneky család és a királyi kamara birtoka volt. A falu neve a 20. század eleji helynévrendezés során változott Csataaljáról Csátaljára. A második világháború után a helyi német lakosság zömét kitelepítették, és helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről elűzött magyarok, valamint a Bácskából elmenekült bukovinai székelyek érkeztek.

Idegen elnevezései

Németül a település hivatalos neve Tschatali. Horvátul a hercegszántói horvátok Čatalija és a vaskútiak által használt Četalija alak ismert.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gombkötő István (független)
• 1994–1998: Gombkötő István (független)
• 1998–2002: Gombkötő István (független)
• 2002–2006: Kovács Antal (független)
• 2006–2010: Kovács Antal (független)
• 2010–2014: Kovács Antal (Fidesz–KDNP)
• 2014–2019: Kovács Antal (Fidesz–KDNP)
• 2019-től: Kovács Antal (Fidesz–KDNP)

Nevezetességei

• 2005. június 4-én avatták fel a falu Trianon-emlékművét a békediktátum 85. évfordulója alkalmából.

Itt születtek, itt éltek

• Sántha Alajos író - itt hunyt el 2013-ban.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben 1691 lakosának 95,5%-a magyarnak, 4%-a németnek, 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 9,2 % németnek, 0,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,2% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 65%, református 4,1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,4% (20,9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 79,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,1% németnek, 0,7% cigánynak, 0,6% szerbnek, 0,4% ukránnak, 0,2% horvátnak, 0,2% románnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szlováknak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,2% volt római katolikus, 2,7% református, 0,9% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).

Jegyzetek

További információk

• Csátalja honlapja
• Csátalja. belfoldiutazas.hu. (Hozzáférés: 2010. október 17.)^{[halott link]}