Cserföld

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cserföld különböző oldalait és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a jelenlegi evolúcióig a Cserföld kitörölhetetlen nyomot hagyott életünk különböző területein. Elemezzük a kultúrára, gazdaságra, technológiára és politikára gyakorolt ​​hatását, igyekszünk megérteni jelentőségét a mai világban. Az adatok, ajánlások és szakértői vélemények gyűjtése révén átfogó képet kívánunk nyújtani a Cserföld-ről és annak mai szerepéről.

Cserföld (Črenšovci)
A Szent Kereszt templom
A Szent Kereszt templom
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCserföld
Rangközségközpont
Alapítás éve1379
PolgármesterAnton Tornar
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség1151 fő (2020. jan. 1.)
Népsűrűség29,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület33,7 (9,96) km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 16° 17′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 16° 17′ 37″
Cserföld község elhelyezkedése
Cserföld község elhelyezkedése
Cserföld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserföld témájú médiaállományokat.

Cserföld (korábban Cserencsócz, szlovénül: Črenšovci) falu és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.

Fekvése

Muraszombattól 14 km-re délkeletre, a Csernec-patak jobb partján fekszik.

Története

Területén már az újkőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt feltárt neolit telep maradványai.

A település első írásos említése 1379-ből származik "Chremsouch" néven. 1481-ben "Cheremchowcz" alakban említik. E két adat bizonyosan a településre vonatkozik. Ezen kívül a 15. században többször említenek egy Csernec nevű birtokot, sőt megyét is mely alatt feltehetően a Csernec-patak völgyének vidékét értik. Így 1405-ben "Poss Chernech", 1428-ben "Chernech in tenutis Chernechmegye", 1430-ban "In tenutis Chornech", 1455-ben "Cherneczmegye" alakban bukkan fel a korabeli forrásokban. Csernec nevű falu ma nincs, de mivel Cserencsóc a Csernec völgyének közepén található, ezen említések is a mai település vidékére vonatkoznak.

A 15.17. században a belatinci uradalom része volt, s az ] birtokolta. A hagyomány szerint környéken annak idején Mátyás király is megfordult, de nem tudni járt-e a faluban. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom. Közigazgatásilag Zala vármegye része volt, lakói szlovénok már évszázadok óta. A 19. században még Cserencsóc néven szerepelt a térképeken a falu, amit a kiegyezést követően néhány évtizeddel magyarosítottak Cserföldre.

Vályi András szerint " CSERENYSÓCZ. Cserenesovetz. Magyar, és tót falu Szala Vármegyében, földes Ura Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnitska mellett, ’s ennek filiája, vagyonnyaira nézve lásd Gummiliczát, mellyhez hasonló, nevezetes termékenységéhez, ’s vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli."

Fényes Elek szerint " Cserencsócz, vindus falu, Zala vármegyében, 600 kath. lak., paroch. templommal. A bellatinczi uradalomhoz tartozik."

1910-ben 1094, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben a községnek 4080, Cserföldnek magának 1181 lakosa volt.

Cserföld látképe

Nevezetességei

  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg 1322-ben épült. 1698-ban barokk stílusban építették át. Mai formáját az 1860-as neoreneszánsz átépítés során nyerte el.
  • A faluban több, a 20. század elején épített jellegzetes családi ház található, melyek kulturális védelem alatt állnak.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

További információk

Kapcsolódó szócikk