Cserhát József

Mai cikkünkben a Cserhát József lenyűgöző világába fogunk beleásni. Bármi is legyen a téma iránti érdeklődése, akár személyes, akár szakmai okokból, ebben a cikkben releváns és frissített információkat talál a Cserhát József-ről. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, különböző szempontjain és alkalmazásain keresztül, elmerülhet egy részletes elemzésben, amely segít mélyebben megérteni mindent, ami a Cserhát József-el kapcsolatos. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy csak most kezdi érdekelni, ez a cikk azért készült, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtson a Cserhát József-ről. Készülj fel ismereteid bővítésére és új perspektívák felfedezésére ebben az izgalmas témában!

Cserhát József
Élete
Született1915. március 20.
Balsa
Elhunyt1969. augusztus 6. (54 évesen)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Cserhát József (Balsa, 1915. március 20. – 1969. augusztus 6.) költő, szerkesztő.

Élete

A Dessewffy uradalomban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Balsán született. Ősei több nemzedéken át uradalmi cselédek voltak. A család a 18. században települt át Erdélyből, ahol még kis nemesi rangjuk volt.Az apa kocsmáros és hentesként működött. Gyermekkorában néhány évig a szomszédos Vencsellőn élt, majd 1928-ban Budapestre költöztek. Tanulmányait Balsán, Vencsellőn, Nyíregyházán, Békésen, Szegeden, Kolozsváron és Budapesten végezte.
Batsányi János és Baumberg Gabriella életútja nagy hatással volt rá a tapolcai évek alatt. Megszerette a költő házaspárt és a Batsányi-kultusz fáklyavivője lett. Megírta Batsányi Jánosról versét: A „Látó lángja” című költeményt.Korán kezdte írói pályáját, első verseit a Magyar Csillag, az Erdélyi Helikon, a Kelet Népe, Sorsunk közölte. Részt vesz a Márciusi Front nevű írói kongresszuson, nagy írókkal együtt, többek között Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Kodolányi Jánossal. A háború után főként a Kortársban, az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban és az Életünkben jelentek meg írásai. 1957 és 1960 között a Tapolcai Városi Könyvtárat vezette, majd a Veszprémi Napló kulturális rovatának vezetője lett. A Nyugat késői nemzedékéhez is sorolják, de szorosan kötődik a népi írókhoz. A kortárs antológiákban való megjelenések mellett publicisztikai írásai is jelentősek. Harcolt újságíróként, költőként is az elnyomás ellen, a kisemberek életének jobbításáért. A népi írók újabban lírikusaként is említik. Bulgáriából hazafelé jövet a gyorsvonaton éri a halál (Romániában) 1969-ben. Költői munkásságát, emlékét viszi tovább a Veszprémben megalakult Cserhát Művész Kör (1969), amely ma már Budapesten működik. Az országos szervezet díjakat alapított nevéről: Cserhát-díj, Cserhát Nívódíj I. II. III. Cserhát József Irodalmi és Művészeti díj, Batsányi-emlékdíj.Batsányi emlékérem! Cserhát emlékérem.

Művei

Verseit a nevéről alapított Batsányi-Cserhát Művész Kör kiadványai közlik:

Díjai

  • Batsányi-díj, Veszprém Megyei Tanács (1963)
  • József Attila-pályadíj, Budapest, a Balsai Föld című művéért. (1948)
  • Kiváló újságíró (1969), Veszprémi Napló - MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége)

Források

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot