Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Cserne (település) témáját. A történelem során a Cserne (település) számos kontextusban és helyzetben döntő szerepet játszott. A Cserne (település) eredetétől napjaink relevanciájáig a terület szakértői tanulmányozásának és vitájának tárgya volt. Ebben a cikkben elmerülünk a Cserne (település) lenyűgöző világában, feltárjuk különböző oldalait, és felfedezzük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Elmélyülünk a Cserne (település) történeti jelentőségében, jelenkori vonatkozásaiban és jövőbeli perspektíváiban.
Cserne (Čierne) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Csacai |
Rang | község |
Polgármester | Pavol Gomola |
Irányítószám | 023 13 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | CA |
Népesség | |
Teljes népesség | 4419 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 211 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 454 m |
Terület | 20,84 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 29′ 32″, k. h. 18° 49′ 21″ | |
Cserne weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserne témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Cserne (szlovákul Čierne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Csacától 7 km-re északkeletre fekszik.
A község nem tekint nagy múltra vissza. Oklevél először csak 1641-ben említi és valószínűleg nem sokkal előbb keletkezhetett a vlach jog alapján. Nevét a szláv crn (= fekete) szóból kapta. 1645-ben 28 család lakta. A 17. században a budatini uradalomhoz tartozott, birtokosai a Podmaniczky, Pongrácz, Thurzó és Szúnyogh családok voltak. 1784-ben 168 házában 1202 lakos élt. Első pecsétje a 18. századból való.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNE. Tót falu Trentsén Vármegyében, Lengyel Országnak szélén, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szkalikhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, Kis Útza Újhelytöl mintegy két, és 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű.”
1828-ban 207 háza és 1981 lakosa volt. Lakói a környező nemesi birtokon végzett erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1835-ben készített pecsétjén SIGILVM PAGI CZERNE felirat olvasható.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cserne, népes tót falu, Trencsén vmgyében, a sziléziai határszélen: 2011 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje felette sovány, erdeje nagy, legelője hasznos. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csácsa.”
A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
1938-ban területének egy részét lengyel csapatok foglalták el.
1910-ben 1797, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 4254 lakosából 4190 szlovák volt.
2011-ben 4390 lakosából 4287 szlovák volt.
2021-ben 4419 lakosából 4315 (+8) szlovák, 2 magyar, 38 (+4) egyéb és 64 ismeretlen nemzetiségű volt.