Cserszkij-hegylánc
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Cserszkij-hegylánc-et, egy olyan témát, amely felkeltette a különböző hátterű és érdeklődésű emberek figyelmét. A teljes és felvilágosító jövőkép nyújtása érdekében a Cserszkij-hegylánc-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozunk, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk annak relevanciáját különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük és megértjük. Ugyanígy megszólalunk a terület szakértőinek és főszereplőinek, akiknek tapasztalatai és ismeretei gazdagítják a Cserszkij-hegylánc és mai jelentésének megértését.
| Cserszkij-hegylánc (хребет Черского) | |
 | |
| A Győzelem-hegy | |
| Magasság | 3003 m |
| Hely |  Oroszország, Jakutföld és Magadani terület |
| Hegység | Eastern Siberian Bergland |
| Legmagasabb pont | Győzelem-hegy |
| Hosszúság | 1500 km km |
| Elhelyezkedése | |
 Cserszkij-hegylánc
Pozíció Jakutföld térképén
| |
 é. sz. 65° 10′ 30″, k. h. 146° 00′ 30″Koordináták: é. sz. 65° 10′ 30″, k. h. 146° 00′ 30″ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszkij-hegylánc témájú médiaállományokat. | |
A Cserszkij-hegylánc (oroszul хребет Черского ) hegységrendszer Oroszország ázsiai részén, Északkelet-Szibériában, a Verhojanszki-hegylánctól keletre. Közigazgatásilag legnagyobb része Jakutföldhöz, déli része a Magadani területhez tartozik.
Szibéria 19. századi kutatójáról, I. Gy. Cserszkijről nevezték el. Nagyjából párhuzamosan futó hegyláncok sorából áll, részben emiatt Cserszkij-felföldnek (нагорье Черского) is nevezik.
Elhelyezkedése, részei
A Cserszkij-hegylánc északnyugat–délkeleti irányban kb. 1500 km hosszan elterülő, javarészt középhegységekből álló hegységrendszer. Északon a Jana alsó folyásától délkeleten a Kolima felső folyásáig terjed. Nyugati részén, a Jana és az Ingyigirka között 2000 m-nél jóval magasabb hegységek sorakoznak (Tasz-Hajatah-hegység, Csemalginszkij-hegység, Borong-hegység, stb.). Délkeleti részének legmagasabbra nyúló hegysége az Ulahan-Csisztaj, itt van Jakutföld és egész Északkelet-Szibéria legmagasabb pontja, a Győzelem-csúcs (Pobeda) (3003 m; korábbi, de elavult források szerint 3147 m).
Nyugaton, délnyugaton a Jana–Ojmjakon-felföld határolja, a keleti határról azonban megoszlanak a vélemények. Az egyik vélemény szerint keleten a Moma–Szelennyah-medence jelenti a határt. (Az így felfogott hegységrendszert Obrucsev-láncnak is nevezik.) A másik vélemény a hegységrendszer részének tekinti magát a Moma–Szelennyah-medencét és az attól keletre fekvő egyes hegységeket is. Eszerint tehát a Cserszkij-hegylánc (vagy Cserszkij-felföld) két nagy párhuzamos láncból áll, melyeket a medence választ el: a nyugati az Obrucsev-lánc, a keleti a Bilibin-lánc; az utóbbit az északi Szelennyah-hegység és az attól délkelet felé hosszan elnyúló Moma-hegység alkotja.
Éghajlata
Az éghajlat zord, szélsőségesen kontinentális. Idáig már nem jutnak el a nyugatról csapadékot szállító enyhébb légtömegek.
A januári középhőmérséklet –34–40 °C, egyes alacsonyan fekvő részeken –60 °C is előfordul. A nyár rövid és hűvös, gyakran nyáron is fagy és havazik. A júliusi középhőmérséklet 3 °C (a magas hegyekben) és 13–14 °C között váltakozik, az utóbbi értékek inkább a völgyekre jellemzők. A fagymentes napok száma 40–90 között van. A csapadék évi mennyisége térségenként is nagyon eltérő; a völgyekben 300 mm vagy még kevesebb, a hegyekben 500–700 mm lehet.
Az egész területre kiterjed az állandóan fagyott altalaj (permafroszt).
Folyók
A Cserszkij-hegyláncot hosszú szakaszán átszelő Ingyigirka, valamint több jobb oldali mellékfolyója (Hasztah, Tarin-Jurjah) keskeny, mély szurdokokban töri át magát a hegyeken. Középső szakaszának legnagyobb mellékfolyói a Moma–Szelennyah-medencében széles, néhol mocsaras völgyben folynak: a Moma az azonos nevű hegység folyóvizeit, a Szelennyah az északi hegységek vizeit gyűjti össze. A hegylánc nyugati felén ered és folyik a 715 km hosszú Adicsa (a Jana nagy mellékfolyója) és annak több jobb oldali mellékfolyója (Tuosztah, Csarki).
A folyók a zord téli éghajlat következtében több mint fél évre befagynak, a kisebb folyók gyakran fenékig. A Cserszkij-hegylánc legmagasabb hegyeiről, elsősorban az Ulahan-Csisztaj csúcsairól számos kisebb gleccser ereszkedik alá.
A Moma középső folyásának vízgyűjtő területéből több mint 2 millió hektárnyi részt 1996-ban természeti parknak nyilvánítottak (Momszkij prirodnij park; jakut nyelven: Aan Ajilga, Аан Айылга). Területe a környező hegyvidék jelentős részére kiterjed és magában foglalja Jakutföld legmagasabb pontját, a Pobeda-hegyet is.
Jegyzetek
- ↑ Geograficseszkije nazvanyija mira. Toponyimicseszkij szlovar, szerk. Je. M. Poszpelov (orosz nyelven) (2001)
- ↑ Hrebet Cserszkovo Archiválva 2017. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (Yakutia.com. Hozzáférés: 2017-10-20)
Források
- Székely András. Szovjetunió (I. kötet) – Kelet-Sibéria, Verhojanszki-hegylánc. Budapest: Gondolat Kiadó, 385. o. (1978). ISBN 963-280-303-5
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- N. A. Gvozgyeckij, N. I. Mihajlov. Fizicseszkaja geografija SZSZSZR (Aziatszkaja csaszty) – Gori Szevero-Vosztocsnoj Szibiri, 3. kiadás (orosz nyelven) (1978). Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 26.
- Nacionalnij prirodnij park "Momszkij" Archiválva 2020. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (A természeti park hivatalos honlapja. Hozzáférés: 2017-10-20)
