Csiba (Japán)

A mai világban a Csiba (Japán) soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Csiba (Japán) a társadalom széles spektrumának figyelmét és érdeklődését felkeltette, vitákat, reflexiókat és elemzéseket generált különböző területeken. Mind az akadémiai, mind az üzleti világban a Csiba (Japán) tanulmányok és kutatások tárgya volt, hogy megértsék hatását és lehetőségeit. Ebben a cikkben a Csiba (Japán)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.

Csiba
Csiba címere]]
Csiba címere
Csiba zászlaja]]
Csiba zászlaja
Közigazgatás
Ország Japán
Irányítószám260-8722
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség975 014 fő (2021. márc. 1.)
Földrajzi adatok
Terület271,76 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 36′ 26″, k. h. 140° 06′ 23″Koordináták: é. sz. 35° 36′ 26″, k. h. 140° 06′ 23″
Elhelyezkedése Csiba prefektúra térképén
Elhelyezkedése Csiba prefektúra térképén
Csiba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiba témájú médiaállományokat.

Csiba (千葉市?) a japán Csiba prefektúra fővárosa.

Nagy része lakóövezet, bár a part mentén sok a gyár és a raktár is, illetve az egyik legfontosabb tengeri kikötő a Kantó régióban. Központja körülbelül 40 kilométerre délkeletre fekszik Tokiótól. A legfontosabb részei között említhetjük a Makuhari üzleti negyedet, ahol a Makuhari Messze is található, illetve a Közép-Csibában lévő prefekturális kormányhivatalt és a városházát is.

A turisták kedvelt úti céljaiként szolgál a Kaszori Kagylópart, a világ legnagyobb kagylópartja a maga 134 000 négyzetméteres területével, az Inage strand, avagy első mesterséges strand az országban, a Természeti kísérleti állomás illetve az állatkert, amelynek a legnépszerűbb lakója a vörös macskamedve, Futa.

Történelem

Korai időszak

A Csiba városával kapcsolatos első feljegyzések Taira Cunesige (1083? – 1088), a késői Heian-korszak erőteljes bushi- harcosának kivándorlását rögzítik Simōsza tartományba, amely történelmileg a Csiba prefektúra északi részén volt. Cunesigét nevezték ki a Szōma kerület fegyvergazdálkodójának, de két évvel később ugyanebbe a pozícióba került Csiba kerületben is. Kinevezte magát Csiba Cunesigének (千葉常重?), avagy tartomány kokusi kormányzójának. A mai város körüli területet hatalmas alapként használta, hogy uralkodjon Kazusza és Shimōsza tartományában, valamint megerősítse a katonai erejét a Kantō régióban. Tsuneshige fia, Csiba Tsunetane (千葉常胤?) (1118–1201) a Kamakura sógunátus megalapításával segítette Minamoto no Joritomo-t (1147–1199). Ő rengeteg rezidenciát, illetve templomot húzott fel majd áthelyezte központi erőit Ōjiból az Inohana várba. A klán hatalma a régióban végül a Muromacsi időszakig terjedt.

Középkori időszak

A Csiba klán ereje és befolyása csökkent a Kantō-régió körüli háborúk miatt a Nanboku-csō és Muromacsi időszakokban. A 16. században a Csiba klán helyett a Hara klán, (amely Csiba klán egyik szolgája volt eredetileg) gyakorolt hatalmat a régióban. A Szengoku időszakban a Hara klánt Asikaga Joshiaki erőszakkal eltávolította (足 利 義 明). Ezután Asikaga Joshiakit Szakai intézte el, amely a Szatomi (里 見) egyik szolgálója volt. Végül mind a Csiba, mind a Szakai klánokat Tojotomi Hidejosi semmisítette meg.

Modern időszak

Az 1868-as Meidzsi-restauráció után, majd a japán vasút megjelenésével Csiba lett a prefektúra politikai, gazdasági és kulturális fővárosa. A várost 1889. április 1-én tették hivatalossá az önkormányzati rendszer létrehozásával. Viszont 1921. január 1-től számos kis falu és város egyesült Csibával egészen 1944-ig. Később a 20. század folyamán nagy kiterjedésű talajjavítási munkálatokba kezdtek. A város a második világháborúig a vezető katonai termelés fő központja volt, amely magyarázta az Egyesült Államok általi légi bombázást is. A háború végére hatalmas károk keletkeztek, szinte megsemmisült az egész terület, viszont később az iparosodás következtében a város a Keidzsō Ipari Zóna jelentős részévé fejlődött. Csiba 1992. április 1-én Japán kijelölt avagy megyei jogú városává vált.

Éghajlat

Csibára nedves szubtrópusi klíma jellemző; nagyon forró nyár és enyhe, kellemes tél. A csapadék egész évben jelentősen magas, viszont a téli időszak szárazabb.

Csiba éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)9,810,213,218,322,325,028,630,526,921,816,912,419,7
Átlaghőmérséklet (°C)5,76,18,914,018,221,325,026,723,318,012,98,315,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,92,35,010,114,818,422,323,920,514,99,24,412,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)30401000000000080
Átl. páratartalom (%)55576368727980787873675969
Havi napsütéses órák száma1851621601741721251531901281361421421870
Forrás:


Demográfia

2016 februárjától a város becsült lakossága 972 861 fő míg, népsűrűsége 3,580 fő / km², amely agglomerációval együtt 271,76 négyzetkilométeren oszlik el. Jelenleg japán 14. legnépesebb városa, amely ráadásul összetételét tekintve változatosnak mondható. 2007. március 31-én 19.153 regisztrált külföldi lakos volt, ami a teljes népesség mintegy 2%-át tette ki.

A népesség alakulása 2010 és 2021 között
Lakosok száma
961 749
971 882
975 014
201020152021
Adatok: Wikidata

Politika és kormány

Csibát Keiicsi Curuoka, egy független ( Liberális Demokrata Párt és Kōmeitō támogatásával választott) politikus irányította, viszont őt 2009 áprilisában letartóztatták a Tokiói Fővárosi Rendőrség korrupciós vizsgálata során. Utána a 2009 júniusában választásokat nyert Tosihito Kumagai vette át a helyét,aki bár a Japán Demokrata Párt egyik tagja volt, ugyancsak függetlenként kezdte el a város irányítását.

A város közgyűlésének egyébként 54 választott tagja van.

Etimológia

Csiba neve két kandzsi írásjegyből áll. Az első, 千 "ezer" és a második, 葉 "levelek". A név először egy ősi kuni no mijacukoként vagy regionális parancsnokságként jelenik meg, mint a Chiba Kuni no Miyatsuko (千葉国造?). A nevet a Taira klán egy ága fogadta el, amely Csiba klánként működött tovább illetve költözött a mai Csiba város területére a késői Heian korszakban. Erőteljes befolyást gyakorolt a prefektúra területére egészen az Azucsi – Momojama korszakig. 1873-ban a városról kapta a nevét a prefektúra is, melyet egy korai Meidzsi-kori prefekturális kormányzói testület hagyott jóvá, amely a helyi és regionális önkormányzatok struktúrájának döntéseiért is felelt Japánban.

Sportok

Csiba helyet ad a Nemzetközi Csiba Ekidennek amely a városon kívül míg, a Csiba Nemzetközi Cross Countrynak a városon belül zajlik. Emellett a Bridgestone golf bajnokság játékai is itt zajlanak.

Továbbá számos profi csapattal büszkélkedhet.

Klub Sport Liga Helyszín Alapított
Chiba Lotte Marines Baseball Pacific League Chiba Marine Stadion 1950
JEF United Ichihara Chiba Futball J. League 2. osztály Fukuda Denshi Arena 1946

Közlekedés

Reptér

A város határain belül nincs kereskedelmi repülőtér. A legközelebbi fő repülőterek a Narita nemzetközi repülőtér és a Haneda nemzetközi repülőtér.

Vasút

A Chiba Urban Monorail avagy a világ leghosszabb felfüggesztett egysínű vasútja a városon keresztül fut. A fő intercity vasútállomás a Chiba Station ( SZOBU vonal, Szotobō vonal, Ucsibo vonal, SZOBU fő vonal, Narita vonal ) Keisei Csiba állomás ( Keisei Csiba vonal ) és Szoga állomás ( Keijo vonal, Szotobō vonal, Ucsibo vonal) mind Csū in-ku-ban.

Főutak

Oktatás

Egyetemek

Középiskolák

Csiba prefektúra tanszéke 20 állami,míg a Város Oktatási Tanácsa 2 nyilvános ( beleértve az Inage Senior Középiskolát ) középiskolát működtet. Emellett 9 magán középiskola is található, melyek között a legmeghatározóbb a Makuhari Junior.

Általános iskolák

Csiba 114 állami és egy magániskolával rendelkezik.

Kórházak és klinikák

  • Csiba Kaihin Kórház (Mihama-ku)
  • Csiba Egyetemi Kórház (Csuo-ku)
  • Kasiwado Kórház (Chuo-ku)
  • Tokiói Fogászati Főiskola Csiba Kórház (Mihama-ku)
  • Koizumi Klinika (Hanamigawa-ku)
  • Mizuno Klinika (Hanamigawa-ku)
  • Hirajama Kórház (Hanamigawa-ku

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chiba (city) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.