A Dąbrowa Górnicza témája az emberi történelem során jelen volt. A Dąbrowa Górnicza ősidők óta tanulmányozás, vita és elmélkedés forrása. Fontossága túlmutat a kulturális, generációs és földrajzi korlátokon, és olyan változatos szempontokat fed le, mint a filozófia, a tudomány, a politika, a művészet és a mindennapi élet. Az évszázadok során a Dąbrowa Górnicza-et többféleképpen értelmezték, és a szövegkörnyezettől függően különböző jelentéseket kapott. Ebben a cikkben elmélyülünk a Dąbrowa Górnicza lenyűgöző univerzumában, feltárva annak különböző aspektusait és mai relevanciáját.
Dąbrowa Górnicza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | sziléziai | ||
Körzethívószám | +(48)32 | ||
Rendszám | SD 00001– SD 99999 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 116 930 fő (2021. márc. 31.) | ||
Népsűrűség | 621,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 188 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 19′ 26″, k. h. 19° 11′ 41″Koordináták: é. sz. 50° 19′ 26″, k. h. 19° 11′ 41″ | |||
Dąbrowa Górnicza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dąbrowa Górnicza témájú médiaállományokat. |
Dąbrowa Górnicza – dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban. Dąbrowa Górnicza, bár a sziléziai vajdaság része, Kis-Lengyelország része, nem pedig Szilézia.
Az első említés 1755-ből való a településről. 1773-ban, Lengyelország első felosztása során a Porosz Királysághoz került. 1807-ben a napóleoni Varsói Hercegség, majd 1815-től az Orosz Birodalom protektorátusának, a Lengyel Királyságnak része lett. 1859-ben megnyitották a Bécs–Varsó–Szentpétervár vasútvonalat.
1920-ban a Kis-Lengyelországi Vajdaság része lett. 1939-es német megszállás súlyosan érintette a várost. A második világháború után ismét Lengyelország része.