A mai világban a Doren számos területen nagy jelentőséggel bír. Hatása olyan változatos területekre is kiterjedt, mint a technológia, a politika, a kultúra és általában a társadalom. A Doren iránti érdeklődés további tanulmányozáshoz és hatásának kutatásához vezetett helyi és globális szinten egyaránt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Doren szerepét a mai világban, elemezve annak következményeit és relevanciáját különböző forgatókönyvekben. A gazdaságra gyakorolt hatásától az interperszonális kapcsolatokra gyakorolt hatásig a Doren ma nagy érdeklődés és vita tárgyává vált.
Doren | |||
A doreni Nepomuki Szt. János templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Vorarlberg | ||
Járás | Bregenzi járás | ||
Polgármester | Guido Flatz | ||
Irányítószám | 6933 | ||
Körzethívószám | 05516 | ||
Forgalmi rendszám | B | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1029 fő (2018. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 711 m | ||
Terület |
| ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 9° 52′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 9° 52′ 46″ | |||
Doren weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Doren témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Doren Ausztria Vorarlberg tartományában, Bregenzi járásban, a Bregenzerwald területén elhelyezkedő, kelet-nyugati irányban kissé elnyúlt, 1014 lakosú település.
Északról Sulzberg, délkeletről részben a Weißach folyó, részben Krumbach település határolja. Délen Langeneggel, délnyugaton Alberschwendével, északnyugaton pedig Langen bei Bregenz-cel határos. Területén három folyó található: a már említett Weißach, a Bregenzer Ach és a Rotach. A település meghatározó része a déli és délkeleti tájolású lejtőkön fekszik, a település központját (templom, fogadók, bankfiók) leszámítva laza szerkezetű, elszórt házcsoportokból áll. A domborzata változatos, a 960 m magasságú Haldenhöhétől egészen a folyótorkolat 460 m tszf. magasságáig húzódik szét.
A területe legnagyobb része a Molassz-zónába esik. Lejtőinek északabbi, magasabban fekvő részei tipikusan a Kojeni Formáció, illetve a Weißach Formáció képződményeiből állnak, míg a déli és délkeleti oldalakat würm korú moréna fedi. A település területén több kisebb és egy nagy, immár épületeket is veszélyeztető csuszamlás van. Utóbbi aktív időszakaiban rendszeresen kerül be a médiába.
A község központi részén, a sulzbergi elágazástól csak néhány száz méterre délre található a doreni földcsuszamlás, amely a vonatkozó kutatások szerint már csaknem kétszáz éve bizonyíthatóan létezik, mivel a Habsburg Birodalom ún. katonai felméréseinek térképein is fel van tüntetve. A jelenség légifotókon és műholdfelvételeken is jól nyomonkövethető. Noha a talaj és a felső rétegek kimutathatóan állandó mozgásban vannak, a csuszamlás legutóbbi érdemi aktív, nagyobb tömegeket gyorsabban megmozgató fázisa 2007-ben volt.