Douala

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Douala milyen hatással volt a társadalom különböző területeire. A Douala napjainkban nagy jelentőségű téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakértők és általában a közvélemény figyelmét. A történelem során a Douala kulcsszerepet játszott életünk és a minket körülvevő világról alkotott képünk alakításában. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Douala hogyan befolyásolta a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és a társadalom más aspektusait, valamint hogy ennek milyen következményei voltak a jövőre nézve. A különböző nézőpontok és bizonyítékok feltárásával reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a releváns témát, és ösztönözzük a jelenlegi és jövőbeli hatások kritikai gondolkodását.

Douala
Douala
Douala
Közigazgatás
Ország Kamerun
TartományLittoral tartomány
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 768 436 fő (2015)
Népsűrűség7117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság13 m
Terület210 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+1)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 4° 03′, k. h. 9° 42′Koordináták: é. sz. 4° 03′, k. h. 9° 42′
A Wikimédia Commons tartalmaz Douala témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Douala a Guineai-öbölben

Douala Kamerun legnagyobb városa, valamint az ország Littoral tartományának fővárosa. A városban van Kamerun legnagyobb kikötője és legfontosabb nemzetközi repülőtere, a Douala nemzetközi repülőtér (IATA: DLA, ICAO: FKKD), a város az ország gazdasági fővárosa. Emiatt Doualán halad át az ország exporttermékeinek többsége: kőolajtermékek, kakaó és kávé, továbbá Csád kereskedelmének nagy része. A városban található az ország legnagyobb piaca, az Eko Market.

Földrajzi elhelyezkedése

Douala a Guineai-öbölben, a Wouri-folyó partján fekszik, a város két felét a Bonaberi-híd köti össze. Lakóinak száma 2001-ben 1,5 millió volt, napjainkra becslések szerint meghaladta a 2 milliót.

Története

Az első európaiak, akik a környékre vetődtek, a portugálok voltak 1472 körül. 1650-re várossá fejlődött, lakói a kontinens belsejéből ide vándorolt emberek voltak, akik a douala nyelvet beszélték. A 18. század közepére a transzatlanti rabszolga-kereskedelem központjává vált. Még mielőtt 1884-ben német uralom alá került volna, a várost Cameroons Town-nak hívták, így Német-Kamerun fővárosaként Kamerunstadtnak nevezték. A várost 1907-ben nevezték át Doualára, majd 1919-ben Francia Kamerun része lett. 1940 és 1946 között Kamerun fővárosa volt.

Jellemzői

A város az Akwa és Bonajo városrészekre oszlik; Akwa Douala szórakozó negyede, Bonajo pedig a város üzleti központja. A városon átvezető főútvonal mentén helyezkednek el Kamerun legjobb éttermei, kávézói és francia stílusú cukrászdái. A tengerparton számos bár és night club található, rálátással a Guineai-öbölre és a közeli mangrovemocsarakra. Látogatóik között sok, az országban élő többnyire francia és libanoni származású külföldi van, akik Kamerun kőolajiparában dolgoznak. Megélhetési költségek szempontjából Afrika egyik legdrágább városa; 2007-ben a világ 24. legdrágább városa volt.

Éghajlata

A csapadék havi változása

A város klímája trópusi, a havi átlaghőmérséklet 24,8 és 27,6 °C között változik, az éves átlaghőmérséklet 27,9 °C. A legtöbb csapadék az esős évszakban, júniustól szeptemberig esik. Az éves átlagos csapadékmennyiség 1012 mm.

Közlekedés

Doualát vasútvonal köti össze Yaoundével, Ngaoundérével, Kumbával és Nkongsambával. A Douala nemzetközi repülőtér a városhoz közel fekszik. Az Európából Kamerunba utazók többsége ezen a repülőtéren keresztül érkezik az országba. A kikötőbe 8,5 m-es merülési mélységű hajók is behajózhatnak. A Douala-Bonabéri kikötőn keresztül érkezik Kamerun kereskedelmi árumennyiségének 97%-a. A kikötő területe mintegy 300 hektár, ezen belül található a konténerkikötő, a halászhajók kikötője és a faáru-kikötő.

Látnivalók

  • Hotel Akwa Palace
  • Kormánypalota
  • La Pagode
  • Doual'art
  • Joseph-Francis Sumegné, La Nouvelle Liberté, 1996

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. Finfacts
  2. Mercer[halott link]

További információk