Ebben a cikkben a Drávaiványi-re fogunk összpontosítani, amely téma az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Drávaiványi alapvető szempont, amely mindennapi életünk különböző területeit érinti, a személyes egészségtől és jóléttől a gazdaság és a társadalom egészéig. Ennek mentén részletesen megvizsgáljuk a Drávaiványi-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, hatókörét és lehetséges megoldásait. Interdiszciplináris megközelítéssel több nézőpontból közelítjük meg a Drávaiványi-et, így az olvasónak egy teljes és naprakész látásmódot kínálunk a ma oly aktuális témáról.
Drávaiványi | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Sellyei |
Jogállás | község |
Polgármester | Tihanyi János (független) |
Irányítószám | 7960 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 167 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 18,8 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11,01 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 51′, k. h. 17° 49′Koordináták: é. sz. 45° 51′, k. h. 17° 49′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaiványi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Drávaiványi (horvátul: Ivanidba) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Az Ormánság nyugati részén helyezkedik el, Sellyétől mintegy 3,5 kilométerre délnyugatra.
A további szomszédos települések: délkelet felől Sósvertike, dél felől Drávasztára, délnyugat felől Révfalu, nyugat felől Drávakeresztúr, északnyugat felől pedig Bogdása.
Csak közúton közelíthető meg, Sellye vagy Drávasztára felől, a két település közt húzódó 5821-es úton, melyen mindkettőtől nagyjából egyforma távolságra fekszik.
Drávaiványi nevét a 14. században említik először az oklevelek. 1332-ben már mint plébániás helyet említik. Nevét a hagyományok szerint egykori földesuráról, Petrovszky Ivánról kapta. Iványi a török hódoltság alatt is lakott maradt, nem néptelenedett el.
A pici ormánsági falunak az 1800-as évek derekán még 600 lakosa volt, de lakóinak száma azóta megfogyatkozott: 1930-ban már csak 442 lakost számláltak itt, míg a 20. század végén már csak 200 fő.
A falu határában található Cilina (Cserna) nevű hely, ahol egykor falu állt.
2012. július 24-én adták át a felújított 2,7 km aszfaltos utat, amely a falut Sellyével köti össze.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 220 | 210 | 215 | 171 | 150 | 163 | 167 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 69,3% cigánynak, 0,5% horvátnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 11,6%, felekezeten kívüli 15,9% (23,8% nem nyilatkozott).