Drávaszilas
Ebben a cikkben a Drávaszilas hatását tárjuk fel a mai társadalom különböző aspektusaira. Azt elemzi, hogy ez a hatás hogyan alakította ki azt, ahogyan kölcsönhatásba lépünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz. A Drávaszilas vita és tanulmányozás tárgya a tudás különböző területein, a pszichológiától a közgazdaságtanig, beleértve a politikát és a technológiát is. A történelem során a Drávaszilas döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, és jelentősége ma is kézzelfogható. Ez a cikk részletesen tárgyalja a Drávaszilas hatókörét, és megvizsgálja annak mai világunkra gyakorolt hatásait.
| Drávaszilas (Podbrest) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávadiós |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Franjo Bukal |
| Irányítószám | 40322 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 554 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 32′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 32′ 42″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaszilas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drávaszilas (horvátul: Podbrest) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávadióshoz tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 11 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.
Története
A települést 1478-ban a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában említik először. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1501-ben említik a falu Szent István tiszteletére szentelt plébániatemplomát. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba. Az 1715. évi adóösszeírásban Pobresz néven szerepel nyolc adózóval. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " PODBREST. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító. "
1857-ben 320 lakost számláltak a településen. 1861-ben a közigazgatás átszervezése során Drávadiós községhez csatolták.1910-ben 569, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után közigazgatásilag Csáktornyához és Kisszabadkához is tartozott. 1997-óta újra Drávadiós község része. 2001-ben 698 lakosa volt.
Nevezetességei
- A falu új Szűz Mária Királynő kápolnáját 2003. augusztus 22-én szentelték fel.
- Nepomuki Szent János kápolna.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
