Ebben a cikkben a Drávaszilas hatását tárjuk fel a mai társadalom különböző aspektusaira. Azt elemzi, hogy ez a hatás hogyan alakította ki azt, ahogyan kölcsönhatásba lépünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz. A Drávaszilas vita és tanulmányozás tárgya a tudás különböző területein, a pszichológiától a közgazdaságtanig, beleértve a politikát és a technológiát is. A történelem során a Drávaszilas döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, és jelentősége ma is kézzelfogható. Ez a cikk részletesen tárgyalja a Drávaszilas hatókörét, és megvizsgálja annak mai világunkra gyakorolt hatásait.
Drávaszilas (Podbrest) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Muraköz |
Község | Drávadiós |
Jogállás | falu |
Alapítás éve | 1478 |
Polgármester | Franjo Bukal |
Irányítószám | 40322 |
Körzethívószám | (+385) 040 |
Népesség | |
Teljes népesség | 554 fő (2021. aug. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 32′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 16° 32′ 42″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaszilas témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Drávaszilas (horvátul: Podbrest) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávadióshoz tartozik.
Csáktornyától 11 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.
A települést 1478-ban a csáktornyai uradalomhoz tartozó falvak felsorolásában említik először. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1501-ben említik a falu Szent István tiszteletére szentelt plébániatemplomát. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba. Az 1715. évi adóösszeírásban Pobresz néven szerepel nyolc adózóval. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " PODBREST. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító. "
1857-ben 320 lakost számláltak a településen. 1861-ben a közigazgatás átszervezése során Drávadiós községhez csatolták.1910-ben 569, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után közigazgatásilag Csáktornyához és Kisszabadkához is tartozott. 1997-óta újra Drávadiós község része. 2001-ben 698 lakosa volt.