Napjainkra a Draskóczy István olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely széles közönség figyelmét felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár az akadémiai és tudományos területen betöltött fontossága miatt, a Draskóczy István a kortárs diskurzus kulcsfontosságú témájaként pozicionálta magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Draskóczy István-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és megvizsgáljuk a mai világban való relevanciáját. A keletkezésétől az idők során bekövetkező fejlődéséig elmélyülünk a Draskóczy István összetettségében, hogy megértsük jelentését és hatókörét a mai társadalomban.
Draskóczy István | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Draskóczy István (Budapest, 1952. március 7.) levéltáros, történész, egyetemi tanár, az MTA doktora.
Bolla Ilona tanítványaként történelem-levéltár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1978-ban egyetemi doktorátust szerzett (témavezetője: Gerics József). 1995-től kandidátus, 2009-től akadémiai doktor.
Levéltárosként Esztergomban dolgozott. 1979-től tanít az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az ELTE BTK Történeti Intézet Középkori Történeti Tanszékének oktatója. 1998-2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2011-től egyetemi tanár. 1990-1998 között a Debreceni Egyetemen is oktatott.
1991-től tagja az OKTV történelem bizottságának. 2013-ban Szögi Lászlóval és Borsodi Csabával egyetemtörténeti kutatócsoportot alapított, amelynek vezetője lett. 2015-től tagja az MTA BTK Történettudományi Intézet "Lendület" Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoportnak. Elsősorban társadalom- és gazdaságtörténeti (késő középkori magyarországi sóbányászat és -kereskedelem) kérdésekkel foglalkozik.