Dunajec
Üdvözöljük a Dunajec-ről szóló cikkben. Ebben az írásban elmélyülünk a Dunajec izgalmas világában, feltárva jellemzőit, jelentőségét és relevanciáját a különböző területeken. A Dunajec sokak érdeklődését és kíváncsiságát felkeltő téma, hiszen jelentős hatással van a kortárs társadalomra. Ezen a vonalon fogunk elmélyülni a Dunajec-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokba, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Az eredetétől a fejlődéséig, beleértve a mai hatást is, a Dunajec különböző aspektusaival fogunk foglalkozni, hogy teljes és gazdagító elemzést nyújthassunk.
| Dunajec | |
 | |
| Dunajeci tutajosok, háttérben a „Három korona” hegy | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 274 km |
| Vízgyűjtő terület | 6804 km² |
| Forrás | Fehér- és Fekete-Dunajec |
| Torkolat | Visztula (Opatowiecnél) → Balti-tenger |
 é. sz. 50° 14′ 35″, k. h. 20° 43′ 42″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunajec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Dunajec a Visztula jobb parti mellékfolyója Lengyelország déli részén és Szlovákiában. Bár a Magyar Királyság határfolyója volt, nem a Dunába ömlik.
Földrajza
Hossza 247 km (beleszámítva a Fekete-Dunajecet), amiből 17 km Szlovákia területén folyik (Sromowce Niżne és Szczawnica között). Vízgyűjtő területe 6804 km², amiből Lengyelország területén 4854,1 km², Szlovákia területén 1949,9 km².
Futása
A Magas-Tátra északi lejtőin, Lengyelországban eredő és északkelet felé tartó Fekete- és Fehér-Dunajec folyók egyesüléséből jön létre Nowy Targ városánál. A folyó végig a Kis-lengyelországi vajdaságban vagy annak határán folyik.
Először délnek tart Szlovákiáig. Ezen a szakaszon épült a Csorsztini-víztározó, ahol jobbról belefut a Magas-Tátrából érkező Bialka (Białka) patak.
Szlovákia határát Szepesófalutól 2 km-re északnyugatra éri el, majd 17 km hosszan lengyel–szlovák határfolyóként, annak utolsó 7 km-es szakasza kanyonként hatol át a Pienineken (Dunajec-áttörés), jobbról mellőzve e hegység domináns Három korona (Trzy Korony) hegyét. Ezen folyószakaszon található annak legszűkebb, mindössze 10 m széles Betyárugrás (Zbojnícky skok) nevezetű szűkülete. A folyó az Erdész-patak torkolatát követően, Erdőstől 2 km-re északnyugatra hagyja el Szlovákia területét. Ezután a hegyeket elhagyva előbb északnak, majd északkeletnek tart.
A Szandeci-medencében, Ószandec és Újszandec között jobbról fut bele legnagyobb mellékfolyója, a Poprád. Újszandecnél jobbról a Kamienica ömlik bele. A Rożnówi-víztározó után, a Czhówi-víztározóban balról a Łososina, Tarnónál pedig jobbról a Biała folyó vize gyarapítja. Tarnó után északnyugatra fordul, végül a Szentkereszt vajdaság határára érve Opatowiec falunál torkollik a Visztulába.
Települések a folyó mentén
(Nem teljes felsorolás. Zárójelben a lengyel illetve szlovák név szerepel.)
- Nowy Targ
- Csorsztin (Czorsztyn)
- Nedec (Niedzica)
- Szepesófalu (Spišská Stará Ves), Szlovákia
- Szczawnica
- Ószandec (Stary Sącz)
- Újszandec (Nowy Sącz)
- Czchów
- Tarnó (Tarnów)
Víztározók
Három nagy mesterséges tó – illetve hozzá tartozó gát és vízerőmű – található a folyón, ezek:
- Csorsztini-víztározó (Jezioro Czorsztyńskie)
- Rożnówi-víztározó (Jezioro Rożnowskie)
- Czchówi-víztározó (Jezioro Czchowskie)
Nevezetességei
- Turisztikai nevezetessége a szlovákiai Ómajor illetve Vöröskolostor kikötőjéből induló tutajozások. A két tutajos által irányított vízi járművek az indulási helytől függően a folyó 14 illetve 10 km-es szakaszán hajóznak végig.
- Nedeci vár
|
Ez a Lengyelországról szóló vagy Lengyelországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
