Dzsocsi
Ma a Dzsocsi-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Dzsocsi egy olyan téma, amely sok vitát és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel nagy hatással van életünkre. A technológia és a globalizáció térnyerésével a Dzsocsi minden területen releváns témává vált, a politikától a popkultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dzsocsi különböző aspektusait és társadalmunkra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy hogyan alakítja a világot, amelyben élünk.
| Dzsocsi | |
 | |
| Született | 1182 Mongólia |
| Meghalt | 1227. február (44-45 évesen) Kunország |
| Állampolgársága | Mongol Birodalom |
| Halál oka | méreg |
| Házastársa | Bietuchumishi[1] |
| Gyermekei | |
| Szülei | Börte Dzsingisz kán |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsocsi témájú médiaállományokat. | |
Dzsocsi (1181 körül – 1227 februárja) Dzsingisz kán legidősebb fia volt. Részt vett apja hadjárataiban, de hadvezérként önálló hadjáratokkal is megbízta Dzsingisz kán. Apjától a kunok területét kapta kormányzati területként, amelyet azonban korai halála miatt fiának, Batu kánnak kellett végül meghódítania.
Születése
Dzsocsi Dzsingisz kánnak – akkor még Temüdzsinnek – és főfeleségének, Börtének a legidősebb fiaként született nem sokkal azután, hogy Temüdzsin kiszabadította feleségét a merkitek fogságából. Nevének jelentése a mongol dzsocsi („vendég, váratlan jövevény”) születésének körülményeire utal. Rasíd ad-Dín szerint Börte már terhesen került a merkitek fogságába, és Dzsingisz kán is elfogadta őt fiának, azonban a szóbeszéd szerint a merkiteknél fogant. Ezt a szóbeszédet öccsei, Csagatáj és Ögödej is kihasználták, amikor a hatalommegosztásról és az öröklésről vitatkoztak egymással. Csagatáj A mongolok titkos története szerint így fogalmazott:[2]
„Hogyan tűrhetnénk, hogy ez a merkit nemzetségből való pusztai fattyú kormányozzon bennünket?”
Élete
1207-ben Dzsingisz kán Dzsocsit küldte az „erdei népek” – a mongol nyelvű ojrátok és burjátok, a török nyelvű kirgizek és mások – meghódítására a mai Mongólia északi részére és a Jenyiszej felső folyásához.[3]
Részt vett a Hvárezmi Birodalom ellen 1219-ben induló hadjáratban, amelynek során 1221 az ő valamint Csagatáj és Ögödej serege vette be Ürgencset, a hvárezmi fővárost.[4]
Fél évvel atyja halála előtt halt meg, így a neki szánt kormányzati területet végül fiának, Batunak kellett meghódítania egy évtizeddel később a tatárjárás során.[5] Ez a terület a kunok országa – az arab-perzsa forrásokban Desti Kipcsak („kipcsak puszta”) – volt, amelyik az Irtis felső folyásától a Dunáig terjedt. Az ezen a területen létrejövő Arany Hordát a középkori források gyakran Dzsocsi uluszának, azaz országának nevezték.[6]
Családja
Rasíd ad-Dín szerint Dzsocsinak 40 gyermeke született, akik közül 14-et említ név szerint.[7]
- Orda kán, a Fehér Horda kánja
- Batu kán, a Kék Horda és egyben az egész Arany Horda kánja
- Berke kán, az Arany Horda kánja
- Berkecsár
- Sejbán
- Tangut
Jegyzetek
- ↑ China Biographical Database (angol nyelven)
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 51. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 34. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 37. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 51. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 52. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 51. o.
Források
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda: Vásáry István. Az Arany Horda. Kossuth Könyvkiadó (1986). ISBN 963 09 2792 6
