Egyeduta
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Egyeduta-et és annak mai társadalmunkra gyakorolt hatását. A Egyeduta az évek során tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt, és jelentősége az idő múlásával nem csökkent. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Egyeduta különböző aspektusait és oldalait, az eredetétől a mai világban betöltött szerepéig. Megvizsgáljuk jelentését, következményeit és hatását a különböző szférákban, valamint a nagyközönség számára való relevanciáját. Reméljük, hogy ezzel a felfedezéssel teljesebb és gazdagabb képet adunk a Egyeduta-ről, hogy jobban megértsük annak fontosságát és a világra gyakorolt hatásait, amelyben élünk.
| Egyeduta | |
| Közigazgatás | |
| Település | Letenye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Egyeduta
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 25′ 14″, k. h. 16° 44′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 14″, k. h. 16° 44′ 49″ | |
Egyeduta egykor önálló község, 1935 óta Letenye városrésze.
Története
Fényes Elek szerint „Egyeduta, magyar falu, Zala vgyében, ut. p. A. Lendva, 613 kath. lak. Határa róna és termékeny. Tartozik gr. Andrásy Károlynő letenyei uradalmához.”
1935-ben Letenyéhez csatolták.
