Emlékérme
A mai világban a Emlékérme nagy jelentőségű és vita tárgyává vált különböző területeken. A politikától a populáris kultúráig a Emlékérme sok ember figyelmét felkeltette, és példátlan vitát váltott ki. Hatása mindenütt érezhető, elmélkedéseket vált ki a múltról, jelenről és jövőről. Ebben a cikkben a Emlékérme számos aspektusát és dimenzióját fogjuk feltárni, elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását, és egyedi perspektívát kínálunk erre a jelenségre.
Emlékérme vagy más néven emlékpénzérme olyan érme, amelyet valamilyen alkalomból, rendszerint egyetlen évjárattal és korlátozott példányszámban bocsátanak ki. Ez az alkalom lehet évforduló vagy jeles esemény, újabban vannak tematikus emlékérme-sorozatok is. Az emlékérme (a forgalmi érmékhez hasonlóan) a címletoldalon feltüntetett összeg erejéig törvényes fizetőeszköz, de általában már a forgalomba hozatal pillanatában magasabb a gyűjtői értéke. Az emlékpénzérméknek két célcsoportja lehet: vannak a kifejezetten gyűjtők számára vert, forgalomba nem hozott (de törvényes fizetőeszköznek minősülő) emlékérmék, melyeket a kibocsátótól (központi bank, pénzverde) vagy érmekereskedőktől lehet megvásárolni, és vannak a forgalmi emlékérmék, amik rendszerint nagy mennyiségben, nem nemesfémből készülnek esetleg a forgalmi pénzek motívumainak felhasználásával. Művészeti szempontból az emlékérmékhez hasonló, de értékjelzéssel, forgalmi értékkel nem rendelkező alkotás neve érem.
Magyarországi emlékérme-kibocsátás
A legkorábbi emlékérméket uralkodói jubileumok vagy egyéb, az uralkodóhoz köthető jeles események alkalmából adták ki, mivel a pénzverés uralkodói monopólium volt. Az első magyar nyelvű emlékérmét 1878-ban verték a selmecbányai II. József altárna áttörése alkalmából, ami akkor kiemelkedő műszaki teljesítmény volt.
Jelenleg az emlékérme-kibocsátást a Magyar Nemzeti Bank végzi, a gyártás a Magyar Pénzverő Zrt. üzemeiben történik. Az érme témáját, külső javaslatokat is figyelembe véve, az MNB szakértői választják ki. A műszaki paraméterek meghatározását (méret, anyag, gyártástechnológia) követően az éremkép terveinek elkészítésére zártkörű pályázat keretében, témánként 3-5 éremművészt kérnek fel.
1948-ban készült az első ezüst emlékpénzérme sor, melynek témája az 1848-49-es forradalom és szabadságharc volt. Az emlékérme kibocsátás hazánkban 1968 óta vált rendszeressé. Az emlékérmék hazai és nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülnek, elsősorban gyűjtők vásárolják. A gyártás során kifinomultabb technológiát alkalmaznak mint a forgalmi érmék esetében. Alapvetően két minőségi szinten készülnek (proof és BU) előre meghatározott példányszámban. Ezen érmék anyaga legtöbb esetben arany vagy ezüst, de ritkábban – hazánkban 1980 óta – készülnek színesfém (réz ötvözet) emlékérmék is.
Források
- Magyar Nemzeti Bank
Külső hivatkozások
- reppa.de – Gedenkmünzen (emlékérmék) In: Das große Münzen-Lexikon (Nagy érmelexikon)
- Magyar Nemzeti Bank emlékérme kibocsátás 2003 óta
- Magyar Nemzeti Bank emlékérme kibocsátás 1948 - 2002
- Magyar Pénzverő Zrt honlapja
- Magyar emlékpénzérmék aranyból
- Magyar emlékpénzérmék ezüstből
- Magyar emlékpénzérmék színesfémből