Erdélyi Híradó

Ebben a cikkben a Erdélyi Híradó-hez kapcsolódó összes szempontot megvizsgáljuk. A Erdélyi Híradó eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, a különböző területeken történő alkalmazásai révén egyre nagyobb érdeklődés témává vált az elmúlt években. Részletes és alapos elemzésen keresztül megvizsgáljuk az idők során bekövetkezett fejlődését, valamint a mai relevanciáját. Ezenkívül kitérünk a terület szakértőinek véleményére is, akik elmondják a Erdélyi Híradó-ről alkotott nézeteiket és gondolataikat. A különböző nézőpontok összehasonlításával és az empirikus bizonyítékok értékelésével ez a cikk átfogó és teljes képet kíván nyújtani a Erdélyi Híradó-ről.

Erdélyi Híradó
Ország
Alapítva1827
Megszűnt1848
Nyelvmagyar

Erdélyi Híradó kolozsvári politikai újság 1827–1848 közt. 1827-ben Hazai Híradó címmel indult, 1848. június 1-jétől Kolozsvári Híradó címen jelentkezett. Ismeretterjesztő melléklapjai a Nemzeti Társalkodó (1830–1844) és a Vasárnapi Újság (1834–1848). Periodicitás: hetente kétszer (hétfő, csütörtök).

Szerkesztői

Kezdetben Pethe Ferenc szerkesztette és adta ki, 1831-től Méhes Sámuel, 1848 májusától Ocsvay Ferenc. Beszámoló stílus és lokálpatriotizmus jellemezte a lapot az első évtizedben. 1842-ben nagyon megváltozott a lap jellege, amikor egy rövid időre Kemény Zsigmond és Kovács Lajos vette kezébe a szerkesztést, ekkor a lap a nemesi reformmozgalom orgánuma lett. Kemény Zsigmond meghonosította a vezércikk műfaját, 1842-ben a lap 104 számából 44-ben Kemény Zsigmond vezércikkei olvashatók. E miatt vizsgálatot is indítottak a lap ellen, így Kemény Zsigmond Kovács Lajossal együtt visszavonult a lapszerkesztéstől, helyüket Teleki Domokos gróf vette át. A lap 1848. november 10-én szűnt meg.

Források

Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 516. o. ISBN 963-05-6805-5  

További információk