Erdős sztyepp öv
Ebben a cikkben a Erdős sztyepp öv témával foglalkozunk, amely az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt nagy jelentőséggel bírt. A Erdős sztyepp öv eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig felkeltette a szakértők, tudósok és a nagyközönség figyelmét, vitákat, reflexiókat és elemzéseket generálva különböző nézőpontokból. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Erdős sztyepp öv több oldalát, a politikára, gazdaságra, kultúrára gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig. Ily módon elmélyülünk egy egyetemes érdeklődésre számot tartó témában, amely elmélkedésre és párbeszédre hív bennünket, hogy jobban megértsük a Erdős sztyepp öv-et és annak a kortárs világra gyakorolt hatását.
Az erdős sztyepp zóna Eurázsia egyik alapvető klímazonális öve, amely egyben Magyarország egyik meghatározó tájeleme. Az öv a Kárpát-medence területén éri el elterjedésének legnyugatibb határát.
A zóna típusa szemiarid éghajlaton alakul ki, ahol a csapadék nem fedezi a zárt erdő csapadékigényét. Zonális vegetációja az erdőssztyepp, azaz a füves tisztásokkal váltakozó, nyílt lombkoronaszintű erdő.
Típusos növénytársulása a nyílt száraz tölgyes alkotta erdős sztyepp (angolul forest steppe; oroszul лесостепь).
Magyarország erdős sztyepp zónába tartozó tájegységei:
- alföldeink túlnyomó része az alábbi kivételekkel:
- Kisalföld nyugati fele,
- Dráva-sík, Nyírség, Észak-Alföld,
- a Magyar-középhegység déli hegylábai.