Európai nyérc

A mai világban a Európai nyérc állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Európai nyérc kiemelkedő szerepet kapott a modern társadalomban. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt ​​hatásáig a Európai nyérc ellentmondásos véleményeket generált, és számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Európai nyérc különböző aspektusait és dimenzióit, elemezve a különböző területekre gyakorolt ​​hatásait és az idők során bekövetkező fejlődését.

Európai nyérc
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Mustela
Linnaeus, 1758
Alnem: Lutreola
Faj: M. lutreola
Tudományos név
Mustela lutreola
(Linnaeus, 1761)
Elterjedés
Az Európai nyérc elterjedési területe   egész éves   egész éves (valószínűleg)   kihalt
Az Európai nyérc elterjedési területe
  egész éves
  egész éves (valószínűleg)
  kihalt
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Európai nyérc témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai nyérc témájú médiaállományokat és Európai nyérc témájú kategóriát.

Az európai nyérc (Mustela lutreola) az emlősök osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Az európai nyérc a természetben elsősorban Észtországban, Oroszországban, Ukrajnában, Spanyolországban, Franciaországban és Romániában él.

Az európai nyérc állományai rendkívül megfogyatkoztak, mondhatni napjaink legveszélyeztetettebb menyétféléjéről van szó. Hazánkból felte­hetően kipusztult, bár a szakemberek vitatják, hogy hazánk jelenlegi területén valójában élt-e hajdanán.

Hazánkban fokozottan védett!

Alfajai

Megjelenése

Európai nyérc

Testhossza a farkával együtt 35-58 centiméter, testtömege: nagyjából 1 kilogramm. Törzse megnyúlt, karcsú; lá­bai rövi­dek, köz­tük az ujjakat úszóhártya köti össze. Bundája egyöntetűen barna színezetű, a tarkójától a farkáig sötétebb árnyalatú, mint az oldalakon. A test alsó fele szürkésbarná­ba átmenő. Torokfoltja kicsi, világos sárga vagy fehéres. Felső ajka elöl, alsó ajka pedig egészében fehér. (A külön telepeken tenyésztett amerikai nyérctől (­Neovison vison) ez a leginkább megjegyezhető különbsége, mivel utóbbi faj­nak a felső ajka sosem fehér, hanem – mint a teste – barna, vörösesbarna.)

Életmódja

Főleg a vizes élőhelyekhez kötődik, a tavak, folyók, patakok sza­kadékos partjait, nádasait, a partok sűrű növényzetét szereti. A nappalt barlangban, sziklahasadékokban vagy gyökerek alatt alussza végig. Tápláléka főleg kisebb halakból áll, de elfogyasztja a békákat és a folyami rákot, valamint a pézsmapockot és kisebb vízimadarakat is.

Szaporodása

Párzása a késő téli, kora tavaszi hónapokra esik (január-március közötti időszakra), mindössze 1-3 napig tart. Vemhességi ide­je 63-65 nap, a kölykök fehér, selymes bundával és vakon születnek. Szemük 30-35 napos korukban nyílik ki, önállóságukat 3-4 hónaposan érik el. Másfél-kétévesen ivarérettek.

Források