Evlija Cselebi

A mai világban a Evlija Cselebi a társadalom különböző területein nagy jelentőségű és vita tárgya. A munkától a családi életig a Evlija Cselebi jelentős szerepet kapott az emberek életében. A technológia fejlődésével és a trendek változásával a Evlija Cselebi olyan aktuális témává válik, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Evlija Cselebi-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy jobban megértsük annak életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt ​​hatását.

Evlija Cselebi
Született1611. február 25.
Isztambul
Elhunyt1684 vagy 1687
Kairó vagy Isztambul
Állampolgárságaoszmán
Nemzetiségetörök
Foglalkozásautazó
A Wikimédia Commons tartalmaz Evlija Cselebi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Szejáhatnáme 1895-ös kiadásának egy lapja

Evlija Cselebi (oszmán-törökül: اوليا چلبي; török: Evliya Çelebi; Isztambul, 1611. február 25.Kairó, 1684 vagy Isztambul, 1687) oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író. Óriási műve kiemelt jelentőségű forrás többek között a magyarországi hódoltság tekintetében is.

Életrajz

Apja a szultáni udvar ékszerésze volt, így ő is az udvarban nevelkedett. Rokona volt Melek Ahmed pasa. Kiváló neveltetést kapott, a feljegyzések szerint nagyon szépen énekelt. Kedvelt mulattatója volt IV. Murád szultánnak. Sokfelé utazott és sok emberrel érintkezett, ezeket az élményeit írja le terjedelmes Szejáhatnáme (Utazások könyve) című munkájában.

A művet az 1680-as években Kairóban tíz kötetben adta ki. Az első kötetben Isztambult írja le. Útleírásának számunkra legfontosabb részét, az 1660 és 1666 közötti magyarországi utazás leírását a hatodik kötetben találjuk. Ebben Cselebi érdekes képet fest a 17. századi magyar közállapotokról, leírja többek között Budát, a Balatont, Esztergomot és Székesfehérvárt, valamint érdekes ismertetéseket ad az 1664-es szentgotthárdi csatáról. Valószínűleg járt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvarában is.

Cselebi, a török történetírás hagyományait követve, nem közölt pontos adatokat, és sokszor túloz. Mindezek ellenére mégis igen értékes forrás, melyet megfelelő forráskritikával kell értelmezni.

Magyarul

  • Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1-2.; ford., jegyz. Karácson Imre; Akadémia, Bp., 1904–1908
  • Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660–1664; előszó, szómagyarázat, jegyz. átdolg. Fodor Pál, ford. Karácson Imre; Gondolat, Bp., 1985

Jegyzetek

  1. a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 215. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források

További információk