Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Fárúk egyiptomi király-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Fárúk egyiptomi király egy olyan téma, amely sok vitát és vitát váltott ki az elmúlt években, és fontos, hogy minden nézőpontot és véleményt megvizsgáljunk az üggyel kapcsolatban. A Fárúk egyiptomi király a keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig döntő szerepet játszott az emberek életében, olyan szempontokat befolyásolva, mint a politika, a technológia, a kultúra és a környezet. Ebben a cikkben elmélyülünk a Fárúk egyiptomi király különböző dimenzióiban, és megpróbáljuk megérteni a mai világra gyakorolt hatását.
| Fárúk egyiptomi király | |
| Egyiptom királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1936. április 28. – 1952. július 26. | |
| Elődje | I. Fuád |
| Utódja | II. Fuád |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Muhammad Ali-dinasztia |
| Született | 1920. február 11.[1][2][3][4][5] Abdeen Palace |
| Elhunyt | 1965. március 18. (45 évesen)[1][2][6] Róma |
| Nyughelye | Al-Rifa'i Mosque |
| Édesapja | I. Fuád egyiptomi király |
| Édesanyja | Nazli Sabri |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Fárúk egyiptomi király aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fárúk egyiptomi király témájú médiaállományokat. | |
Fárúk (arabul : فاروق الأول, Fārūq al-auwal) (Kairó, 1920. február 11. – Róma, 1965. március 18.) 1936-tól Egyiptom királya, apja I. Fuád egyiptomi király halála után. amíg a Gamal Abden-Nasszer ezredes és Mohammed Naguib tábornok vezette államcsíny le nem váltotta. Fárúk egy évvel fiatalabb húga, Fauzija Mohammed Reza Pahlavi, az akkori Perzsia, a mai Irán sahjának első felesége volt.
A 16 éves Fárúkot egy népszerűségi hullám segítette a trónra. Még sok monarchistaellenes politikus is megadta magát egy időre. Néhány hónappal trónra lépése után a britek szövetségi szerződést kényszerítettek Egyiptomra, amelyben 20 évre (1956-ig) megszerezték a jogot, hogy csapatokat állomásoztassanak a Szuezi-csatorna övezetében (hosszabbítási lehetőséggel).[7] Népszerűségét és hírnevét az első csapás akkor érte, amikor 1942-ben kénytelen volt egy britbarátabb miniszterelnököt kinevezni, és (fegyverrel) meneszteni hivatalából a túlságosan németbarát akkori miniszterelnökét. Ezt a király tekintélyével szembeni kihívásnak tekintették, mintha ő maga nem tudná vezetni országát. Fárúk égő gyűlöletet hagyott maga után népében a britek iránt.
Következő megaláztatása az volt, amikor 1944-ben egy súlyos autóbaleset után felborult az anyagcseréje, ami (a sok finom étel iránti remek ízlése mellett) oda vezetett, hogy az eredetileg hiú, jó megjelenésű fiatal király elhízott: s végül majdnem 140 kg-ot nyomott.
Emellett hírhedt volt korrupciójáról, és túlzottan pazar udvari életvitele volt. „Playboy királynak” és „Kairó tolvajának” tartották (mert kleptomániában szenvedett: külföldi utazásai során és magában Egyiptomban is keveredett az egyszerű emberekkel, és mindent ellopott, amihez hozzájutott: igazi profi zsebtolvaj lett, ami részben az 1952-es trónfosztásához vezetett). Valószínűbb volt, hogy egy olasz tengerparton vagy bármely nagy európai bevásárlóközpontban találják meg, mint Egyiptomban.
A király kiterjedt bélyeg- és érmegyűjteménye világhírű. Többek között az övé volt a történelem legértékesebb érméje, az 1933-as amerikai arany 20 dolláros azon példánya, amely 7,5 millió dollárért került 2002-ben árverésre. Mindkét kollekciót az új rezsim aukcióra bocsátotta a menesztése után.
Fárúk király állítólagos korrupciója, amely az 1948-as Izrael elleni háború egyiptomi vereségéhez vezetett (ezt a harmadik nagy megaláztatásának tekintik), az akkori ezredes, majd Gamal Abdel-Nasszer elnök által vezetett puccshoz vezetett, amely megbuktatta, és kénytelen volt lemondani 1952. július 23-án. Három nappal később, 26-án fiát, a néhány hónapos csecsemőt kiáltották ki az egyiptomi II. Fuád királynak. II. Fuád „uralma” azonban 1953. június 18-án, az Egyiptomi Köztársaság kikiáltásával véget ért. Először Mohammed Naguib tábornok lett az elnök, de 1954. november 14-én az új vezető, Nasszer ezredes félreállította őt. A puccsot a CIA titokban támogatta, a britek legnagyobb bosszúságára. Annak ellenére, hogy Egyiptom függetlenné vált, továbbra is befolyási övezetüknek tekintették az országot, és szorosan „együttműködtek” Fárúkkal. Az amerikaiak meg akarták akadályozni a kommunista forradalmat.[8]
Kényszerlemondása után Fárúk luxusjachtjával különösen nagyképűen elhagyta az alexandriai kikötőt Monaco felé. Ezután Rómában telepedett le, ahol folytatta rendkívül fényűző életmódját, mígnem 1965. március 18-án, egy pazar étkezés után a száműzetésben elhunyt. A halál hivatalos oka agyvérzés volt.

1938. január 20-án feleségül vette a 16 éves Safinaz Zulficart (1921–1988), aki az alexandriai Cour d'Appel Mixte bírájának lánya volt. Ő adta neki a Farida („az egyetlen”) nevet. Faárúk úgy gondolta, hogy az F betű szerencsét hoz a családjának. Ebből a házasságból három lánya született, majd válás következett. 1950-ben találkozott a 17 éves Narriman Sadikkal egy kairói ékszerüzletben. 1951. május 6-án feleségül vette, és 1952. január 16-án megszületett a trónörökös: Ahmed Fuad herceg, aki rövid ideig II. Fuádként Egyiptom utolsó királya volt.