Fátima bint Muhammad
Napjainkban a Fátima bint Muhammad nagyon fontos téma a világon. A Fátima bint Muhammad évek óta vita és elemzés tárgya volt különböző területeken, ellentmondó véleményeket generálva és érdeklődést ébresztve a társadalom széles körében. Ebben a cikkben elmélyülünk a Fátima bint Muhammad világában, hogy elmélyüljünk annak fontosságában, következményeiben és időbeli alakulásában. A Fátima bint Muhammad részletes feltárásával igyekszünk megvilágítani ezt a rendkívül releváns témát, és gazdagító perspektívát kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse a mai világra gyakorolt hatását.
| Fátima bint Muhammad | |
| Született | 604. július 27.[1] Mekka |
| Elhunyt | 632. december 14. (28 évesen) Medina |
| Állampolgársága | Rásidún Kalifátus |
| Házastársa | Ali kalifa[2][3][4] |
| Gyermekei | négy gyermek:
|
| Szülei | Hadídzsa bint Huvajlid Mohamed próféta |
| Foglalkozása | költő |
| Sírhelye | Al-Baqi' |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fátima bint Muhammad témájú médiaállományokat. | |
Fátima bint Muhammad (Mekka, 605[5][6] vagy 615[7] – Medina, 632)[7] Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid legfiatalabb lánya. Ő volt a Próféta kedvence minden gyermeke közül. Feltehetőleg 19 éves korában ment feleségül a Próféta 24 éves unokaöccséhez, Alihoz, aki később kalifa lett. A házaspárnak öt gyermeke született: Haszan ibn Ali, Huszajn ibn Ali (2. és 3. imám, a síita iszlámban), Muhszin ibn Ali, aki még kisgyermekként meghalt, és két lány: Zajnab bint Ali és Umm Kulthum bint Ali. Huszajn, a fiatalabb a karbalai csatában esett el 680-ban, ez az esemény szolgáltatott alapot Huszajn és társai mártíromságához. A síizmus (Alit támogatók közössége) létrejötte ettől az eseménytől datálható. A 10-12. században Egyiptomot és környékét uraló hatalmas Fátimidák és a szintén jelentős dinasztia, a marokkói Idríszidák közvetlenül tőle eredeztették magukat.
Fátima köré, elsősorban a síiták, legendák sokaságát kapcsolják. Az egyik szerint a paradicsomkert négy első asszonya között van Mirjámmal (Mária), Hadídzsával és a fáraó feleségével együtt. Fatima nagyon fontos szerepet játszik az iszlám vallásban, a muszlim nők példaképüknek tekintik. Bár a különböző szekták között léteznek viták, főleg politikai szerepvállalását illetően, Mohamed próféta legkedvesebb lányának tartják és személyét a muszlimok körében a legnagyobb tisztelet övezi.
Halála
A legismertebb tézis szerint Fatima tulajdonképpen édesapja elvesztésének fájdalmába halt bele.
Emlékezete
Fatima hatalmas tiszteletnek és szeretetnek örvend szerte az iszlám világban. Minden muszlim nő (egyik) példaképe. Kiváló jellem volt: jószívű és gondoskodó volt, kitűnő édesanya, harmonikus házasságban élt férjével, Ali kalifával, nagyon szerette és tisztelte édesapját, Mohamed prófétát.
Jegyzetek
- ↑ Brève biographie de Fatima. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ „Али бен-Аби-Талеб” (orosz nyelven). Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. Volume I, 1890.
- ↑ „Фатима бинт Мухаммад” (orosz nyelven). Islamskiy entsiklopedicheskiy slovar'.
- ↑ „Али ибн Абу Талиб” (orosz nyelven). Islamskiy entsiklopedicheskiy slovar'.
- ↑ Encyclopaedia of Islam, i. m. II. kötet, 841. o.
- ↑ Fatimah bint Muhammad Archiválva 2009. május 28-i dátummal az Archive.is-en. Muslim Students' Association (West) Compendium of Muslim Texts
- ↑ a b Abu Muhammad Ordoni. Fatima the Gracious. Lulu.com, 42–45. o. (2014. szeptember 22.). ISBN 978-1-312-54165-8[halott link]
Források
- L. Veccia Vaglieri: Fatima. In Encyclopaedia of Islam, II. kötet. Szerk. C. E. Bosworth, E. van Donzel, W. P. Heinrichs, Ch. Pellat. Leiden: E. J. Brill. 1993. 841. o.
- Görföl Tibor: Világvallások. Budapest: Akadémiai. 2009. 287. o. ISBN 9789630587082