Fargo (Észak-Dakota)

Manapság a Fargo (Észak-Dakota) olyan téma, amely az emberek széles körét nagyon fontos és érdekli. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a technológiára gyakorolt ​​hatásáig a Fargo (Észak-Dakota) számos kutatás és vita tárgya volt az elmúlt években. Mivel a Fargo (Észak-Dakota) ismertsége a közvéleményben folyamatosan növekszik, fontos, hogy teljes mértékben elemezzük a következményeit, és mérlegeljük a lehetséges hosszú távú következményeket. Ebben a cikkben a Fargo (Észak-Dakota)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg.

Fargo
Fargo belvárosa 2007-ben
Fargo belvárosa 2007-ben
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamÉszak-Dakota
MegyeCass megye
Alapítás éve1871
NévadóWilliam Fargo (ember)
Körzethívószám701
Testvérvárosai
Népesség
Népesség
  • 105 548 fő (2010. ápr. 1.)
  • 125 990 fő (2020)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság274 m
Terület98,3 km²
- ebből vízi0,0 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
Azonosítók
GNIS
GeoNames5059163
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 38″, ny. h. 96° 47′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 38″, ny. h. 96° 47′ 22″
Fargo honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Fargo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fargo Cass megye székhelye, és egyben Észak-Dakota legnagyobb városa. 2008-ban hivatalos adatok szerint 99 200 lakosa volt.

Fargo városa Észak-Dakota jelentős gazdasági központja és közlekedési csomópontja. Fargo a régió kiskereskedelmi, ipari, egészségügyi és oktatási központja. Fargóban megtalálhatjuk a North Dakota State University egyetemet. A város mottója: Gateway to the West (A nyugat kapuja). A várost 1871-ben alapították.

Földrajz

Az állam nagy része a sarkvidéki légtömegeknek kitett prérin terül el. A város maga az északi Vörös folyó (Red River) nyugati partján fekszik, a Vörös folyó völgye néven ismert sík földrajzi régióban. A völgy a gleccser kori Agassiz-tó visszahúzódásakor jött létre, amely körülbelül 9300 évvel ezelőtt történt. A tóüledék a Fargo környéki földeket a világ egyik leggazdagabb mezőgazdasági hasznosítású területévé tették. Az északi és sík fekvés miatt jégzajláskor a települést óriási árvizek sújthatják, ilyen volt a 2009-es nagy áradás is, melyet követően az állam árvízvédelmi intézkedéseket sürgetett.

Éghajlat

A város éghajlata mérsékelt égövi szélsőségesen szárazföldi éghajlat: a sarkvidéki légtömegek uralta rendkívül fagyos telet viharos nyarak váltják. Az ősz és a tavasz rövid és igen változékony, a nyári forróságot megtörő heves zivatarok pedig télen hóviharokba csapnak át. A hó szinte minden évben tartósan megmarad, a mínusz 18 fokos hideg napok száma átlagosan 43 egy évben, de a hőmérséklet nem ritkán mínusz 20 vagy akár mínusz 30 fokig is süllyedhet. A leghidegebb mért hőmérséklet -44 fok volt, ezt 1987-ben jegyezték fel.

Történelme

Jegyzetek

  1. United States Census 2010. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
  2. United States Census 2010. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  3. https://data.census.gov/cedsci/table?q=United%20States&tid=DECENNIALPL2020.P1, 2021. szeptember 21.
  4. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)