Feketeerdő (Magyarország)

A mai világban a Feketeerdő (Magyarország) egyre aktuálisabb érdeklődési témává vált. Akár technológiáról, tudományról, politikáról, gazdaságról vagy bármely más területről beszélünk, a Feketeerdő (Magyarország) alapvető szerepet játszik életünkben. A társadalom fejlődésével és az új ötletek fejlődésével a Feketeerdő (Magyarország) olyan fontosságra tett szert, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Feketeerdő (Magyarország) különböző oldalait, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Feketeerdő (Magyarország) eredetétől jelenlegi fejlődéséig állandó vita tárgya volt a mai világban.

Feketeerdő
A Szigetköz nyáron a község közelében
A Szigetköz nyáron a község közelében
Feketeerdő címere
Feketeerdő címere
Feketeerdő zászlaja
Feketeerdő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállásközség
PolgármesterNovák András (független)
Irányítószám9211
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség674 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség82,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 07″, k. h. 17° 16′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 07″, k. h. 17° 16′ 42″
Feketeerdő (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Feketeerdő
Feketeerdő
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Feketeerdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeerdő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Feketeerdő (németül: Schwarzwald, szlovákul: Čierny Les) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Dunakilitivel alkotja a Dunakiliti-Feketeerdő Körjegyzőséget.

Fekvése

A község a Mosoni-Duna partján fekszik, a Szigetköz északnyugati részén, Mosonmagyaróvártól 8 kilométerre északra, Pozsonytól 35 kilométerre dél-délkeletre.

Közlekedése

A település főútja az országos közútként 1408-as számozást viselő mellékút, amely Mosonmagyaróvárt köti össze Feketeerdőn és Dunakilitin keresztül Rajkával.

Történelme

Egy 1274 körüli oklevélben említik először. (Fekete Erdeu, Fekethewedeu néven írták le) Várbirtokként szerepel Hunyadi-kori tulajdonosai: a Szent-györgyi és Bazini grófok. A Mosoni-Duna három oldaláról vette körül a falut, keleti részén az óvári uradalom terült el. A nagy sorscsapásoktól a környezet többször megvédte. Így amikor a törökök az egész vármegyét elpusztították 1683-ban, környezete - a víz - megvédte a települést, így elkerülte a rombolást. Az 1730-as pestisjárvány viszont csaknem teljesen elnéptelenítette.

1796 „Fekete Erdő. Schwarzer Wald. Elegyes falu Moson Vármegyében, földes Aszszonya Felséges Fő H. A. Krisztina, fekszik Halászitól nem meszsze, s határja ehez hasonlító, réttyei ugyan jók, de termő földgyével egygyütt Duna vize elszokta önteni, fája tűzre van, de egyéb javai tsekéllyek lévén, harmadik Osztálybéli.”

1851 „Feketeerdő, Schwarzwald, m. falu Mosony vármegyében, a sziget közben 223 kath. lakossal, 14 telkes gazdával, 157 hold negyedosztálybeli szántófölddel, 168 embervágó réttel, sok gyümölcsös kerttel, erdővel. Földes ura Károly főherczeg.”

A Duna-ágon csak a 20. században épült először fahíd, ami kialakította Feketeerdő kapu-szerepét, a lakosságnak a kereskedelembe való bekapcsolódás tágabb lehetőségeit.

A munkaerő nagy része Dunakiliti és Mosonmagyaróvár, valamint a szlovákok betelepülése nyomán Pozsony munkahelyeire ingázik. Az önkormányzat kultúrház, könyvtár és orvosi rendelő kivételével saját intézményt nem tart fenn.

A 2000-es évek közepétől számos szlovák állampolgár vásárolt telket, házat a településen az alacsony ingatlanárak és Pozsony közelsége (35 km) miatt. Az új lakóparkban az ingatlanok többsége az övék.

Elnevezései

Érdekesség, hogy horvátul két neve is létezik a településnek: a bezenyeiek Černa Guorának, a horvátkimleiek pedig Fierdának nevezik a települést.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Galambos Jenőné (független)
  • 1994–1998: Galambos Jenőné (független)
  • 1998–2002: Galambos Jenőné (független)
  • 2002–2006: Galambos Jenőné (független)
  • 2006–2010: Novák András (független)
  • 2010–2014: Novák András (független)
  • 2014–2019: Novák András (független)
  • 2019-től: Novák András (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
537
549
558
642
688
674
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,2%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 0,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 4,7% németnek, 6,3% szlováknak mondta magát (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 2,3%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 5,4% (34,1% nem nyilatkozott).

Turizmus

Feketeerdő közelében halad el az EuroVelo 6 és Sultans Trail nemzetközi kerékpáros túraútvonal, így számos kerékpáros áthalad a településen útban Németország felől Budapestre.

A település látnivalói:

  • A millennium emlékét őrzi a Hét vezér téren 1896-ban ültetett hét tölgyfa.
  • természetvédelmi értéke: 190.5 hektár a védett erdő- és gyepterület.

Nevezetes lakók

Jegyzetek

  1. a b Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. október 19.)
  4. a b c d Herczeg Márk: Még Fico meglepetésembere is minálunk vett házat (magyar nyelven). Index, 2012. április 13. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  5. NOL
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
  7. Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  9. Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  10. Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  11. Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  12. Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  13. Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  14. Feketeerdő Helységnévtár
  15. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2008. december 15.)

További információk

Commons:Category:Feketeerdő
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeerdő (Magyarország) témájú médiaállományokat.