Felsőbeszterce

Napjainkra a Felsőbeszterce általános érdeklődésre számot tartó témává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és az információkhoz való hozzáféréssel egyre több ember szeretne többet megtudni a Felsőbeszterce-ről és annak életükre gyakorolt ​​hatásáról. Függetlenül attól, hogy a Felsőbeszterce személy, hely, esemény vagy jelenség, relevanciája a mai világban tagadhatatlan. Ebben a cikkben a Felsőbeszterce különböző aspektusait vizsgáljuk meg, hogy megértsük jelentőségét és hatását a különböző területeken. A történetétől a mai hatásig a Felsőbeszterce olyan téma, amely arra hív bennünket, hogy reflektáljunk és értsük meg jelentését modern világunkban.

Felsőbeszterce (Gornja Bistrica)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségCserföld
Rangfalu
Alapítás éve1381
PolgármesterAnton Tornar
Irányítószám9232
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség756 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
Terület6,7 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 12″, k. h. 16° 15′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 12″, k. h. 16° 15′ 54″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbeszterce témájú médiaállományokat.

Felsőbeszterce (korábban Felső-Bisztricza, szlovénül: Gornja Bistrica, vendül Gorenja Bistrica) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Cserföld községhez tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 15 km-re délkeletre a Mura bal partján fekszik.

Története

Felsőbeszterce a három középkori Beszterce falu egyike, melyeket ekkor még Belső-, Külső- és Nagybeszterceként említenek. 1381-ben "Belseubezterche, Nogbezterche", 1389-ben "Belseubestriche, Kylseubreztriche", 1411-ben "Utraque Bestricze", 1428-ban "Utraque Byztriche" néven szerepelnek a korabeli forrásokban. Nemti (ma Lenti) várának uradalmához, később a belatinci uradalomhoz tartoztak.

Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt. A Bánffyakat a Csákyak követték, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. század a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " BISZTRICE. Bisztricz. Alsó, felső, és köz Bisztricze, elegyes faluk Szala Vármegyében, fekszenek Bellatinczhoz nem meszsze, termésbéli vagyonnyaikra nézve, első Osztálybéliek."

Fényes Elek szerint "Bisztricza (Felső), vindus-tót falu, Zala vgyében, 511 kath. lak. a belatinczi uradalomban. "

1910-ben 1028, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 701 lakosa volt.

Nevezetességei

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája 1972 –ben épült.
  • A Mura a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.