Felsődomboru
A mai világban a Felsődomboru olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, akár a kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár az akadémiai területen betöltött fontossága miatt, a Felsődomboru visszatérő beszédtéma lett különböző körökben. A kezdetektől napjainkig a Felsődomboru végtelen vitákat és elmélkedéseket generált, amelyek nemcsak gazdagították a témával kapcsolatos ismereteket, hanem jelentős változásokat is előidéztek a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Felsődomboru hatását, elemezzük különböző oldalait, és átgondoljuk a mai világban betöltött fontosságát.
| Felsődomboru (Gornja Dubrava) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Felsőmihályfalva |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franjo Kovačić |
| Irányítószám | 40306 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 195 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 41″, k. h. 16° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 41″, k. h. 16° 18′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődomboru témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsődomboru (horvátul: Gornja Dubrava) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 10 km-re, községközpontjától Felsőmihályfalvától 2 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1910-ben 312, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 252 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
