A mai világban a Ferenc pápa olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző szféráiban. Mivel a Ferenc pápa egyre fontosabb a mindennapi életben, elengedhetetlen, hogy megértsük következményeit és következményeit, hogy hatékonyan kezelhessük. Ebben a cikkben a Ferenc pápa különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezzük a hatását a különböző területeken, és olyan szempontokat kínálunk, amelyek hozzájárulnak a témával kapcsolatos ismeretek gazdagításához. A Ferenc pápa a keletkezésétől a mai fejlődéséig továbbra is releváns téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Ferenc pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
Ferenc pápa címere | |||||
Miserando atque eligendo (Megkönyörült és kiválasztotta) | |||||
Eredeti neve | Jorge Mario Bergoglio | ||||
Született | 1936. december 17. (87 éves) Buenos Aires | ||||
Nemzetisége | argentin | ||||
Megválasztása | 2013. március 13. | ||||
Beiktatása | 2013. március 19. | ||||
Ferenc pápa aláírása | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc pápa témájú médiaállományokat. |
Ferenc pápa (latinul: Franciscus, olaszul: Papa Francesco, született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, 1936. december 17. –) olasz származású argentin teológus-pap, 2013 márciusától a katolikus egyház 266. pápája. A bíborosi testület március 13-án választotta a Római egyházmegye püspökévé, pápává, ünnepélyes székfoglaló miséjére március 19-én került sor. A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le. Ferenc az első jezsuita egyházfő, az első pápa az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.
1992-től 1997-ig a Buenos Aires-i főegyházmegye segédpüspöke, majd 1998-ig koadjutor érseke, onnantól – egészen pápává választásáig – érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa. A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.
Apja, Mario José Bergoglio 22 évesen érkezett szüleivel Olaszországból Argentínába, kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később pedig könyvelőként dolgozott; feleségét, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Ferenc az elsőszülött öt gyermekük közül. Később a pápa úgy határozta meg, hogy ő és családja piemonti anyanyelvű, mivel abban a régióban, ahonnét családja Dél-Amerikába vándorolt, ezt a nyelvet beszélik. Két öccse (Óscar Adrián, Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina, María Elena) született még. Egy fiatalkori légúti betegség miatt eltávolították tüdejének egy részét, mivel akkor még – megfelelő antibiotikum híján – ez az életmentő lehetőség állt csak rendelkezésre.
Buenos Airesben szerzett vegyésztechnikusi oklevelet, majd a papi szolgálat mellett döntött, belépett a Villa Devotó-i szemináriumba, és huszonkét évesen, 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben. Humán tanulmányokat folytatott Chilében, majd hazatérve, 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. 1964–65-ben a jezsuiták Santa Fé-i Szeplőtelen fogantatás Gimnáziumában, majd 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát. 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. 1970–71-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probációs időt; örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le.
1972–73-ban novíciusmesterként szolgált, majd 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. Ebben az időszakban, az argentin katonai diktatúra idején, annak ellenzékét sok atrocitás érte, többek között két jezsuita pap – a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio – elrablása is. Ezzel kapcsolatban többen megvádolták Bergogliót, hogy részt vett az emberrablásban, vagy legalábbis nem tett ellene eleget. 2005-ben per is indult ellene az ügy miatt; a vádakat végül ejtették, de szerepe a történtekben a mai napig vitatott. Jálics Ferenc Bergoglio pápává választása után úgy nyilatkozott, hogy nem miatta hurcolták el őket, illetve abban, hogy a történtekben Bergoglio milyen szerepet játszott, nem tud állást foglalni. Jálics és Bergoglio az események után több évvel tudott találkozni egymással, hogy megbeszéljék a történteket. Ezt követően közös szentmisét mutattak be.
1980 és 1986 között San Miguel szemináriumának rektora és egyidejűleg plébános volt. Közben néhány hónapot Németországban töltött: itt dolgozott a kiemelkedő jelentőségű, olaszból németté lett katolikus teológus-filozófusról, Romano Guardiniről írt doktori disszertációján, amelyet azonban nem tudott befejezni, mert rendje hamarabb hazahívta. Ezt követően Córdobában szolgált gyóntatóként és lelkivezetőként.
1992. május 20-án kinevezték szülővárosa segédpüspökévé és Auca címzetes püspökévé; június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érseke, 1998. február 28-án érseke lett. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.
II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.
2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson a kiszivárgott hírek szerint Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot: egy bíboros névtelen feljegyzései alapján akkor az első választási fordulóban 10, a másodikban 35 és a harmadikban 40 szavazatot kapott, mielőtt Ratzingert pápává választották volna a negyedik körben.
2013. március 13-án bejelentette, hogy a Római Kúria addigi vezetőit ideiglenesen megerősíti hivatalukban. Személyi titkárává Alfred Xuereb, máltai római katolikus papot nevezte ki. Április 6-án kinevezte José Rodríguez Carballo, spanyol ferences szerzetest a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja titkárává; a pozíció a kinevezés előtt hónapokig betöltetlen volt. Ferenc pápa eltörölte azon további juttatásokat, amelyeket a vatikáni alkalmazottak az új pápa megválasztása alkalmával kapnak, helyette a több millió eurós összeget rászorulóknak adományozták. Eltörölte továbbá a Vatikáni Bank Felügyelőbizottságában szolgáló bíborosok évi 25,000 eurós illetményét is. 2013. április 13-án egy nyolc bíborosból álló testületet hozott létre, hogy segítsék őt a Római Kúria strukturális átszervezésében. A testület tagjai között több olyan bíboros volt, akik nyíltan kritizálták a Vatikán egyes lépéseit, a megbízott bíborosok közül pedig csupán egy volt a Római Kúria tagja. A tanácsadó testület kinevezett tagjai: Giuseppe Bertello, a Pápai Bizottság elnöke; Francisco Javier Errazuriz Ossa, chilei; Oswald Gracias indiai; Reinhard Marx német; Laurent Monsengwo Pasinya kongói; George Pell ausztrál; Seán O'Malley amerikai; és Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros volt. A testület titkárává Marcello Semearo olasz püspököt nevezte ki, az első ülést október 1-3. között tartották.
A XVI. Benedek lemondása következtében összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban választották meg pápának közép-európai idő szerint 19:06 órakor. Megválasztásának hírét Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros jelentette be a Szent Péter Bazilika áldások erkélyéről, a „Habemus papam!” („Van pápánk!”) felkiáltással. Pápaként a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére – nyilatkozata szerint azért, mert olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében – így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott. Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amelyen előtte még senki. Megválasztásának hírét Buenos Airesben meglepődve, de örömmel fogadták.
A pápai szolgálat ünnepélyes megkezdésére március 19-én került sor. A szertartáson az 1054-es nagy egyházszakadás óta először vett részt a konstantinápolyi pátriárka, Bartholomaiosz személyében.
2013-ban a Time magazin Ferencet választotta az év emberévé.
2014. november 25-én Ferenc pápa az Európai Unió parlamentjében, a 28 tagállam több mint 500 millió állampolgárához szólhatott.
2016. május 6-án a legjelentősebb európai kitüntetésnek számító Károly-díjat vehette át az aacheni polgármestertől.
2022. Ukrajna orosz invázióját és az orosz-ukrán háború eszkalációját követően februárban, Ferenc pápa felkereste az orosz szentszéki nagykövetséget Rómában. Március elején Ferenc pápa két magas rangban lévő bíborost is küldött Ukrajnába (Konrad Krajewski és Michael Czerny bíborosokat). Ezek a kezdeményezések rendkívül szokatlannak számítottak a vatikáni diplomáciában. Ferenc pápa felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát a Szűzanyának 2022. március 25-én.
Ferenc pápa vezette XVI. Benedek temetési szertartását és mondott homíliát 2023. január 5-én. A gyászmisét azonban a hagyományoknak megfelelően a Bíborosi Kollégium dékánja, Giovanni Battista Re bíboros celebrálta.
2023 decemberében a Fiducia supplicans ("Könyörgő bizalom") című dokumentumában jóváhagyta az azonos nemű személyekből álló párok megáldását. A megáldás mellett a házasságról szóló katolikus tanítás a régi maradt.
Erkölcsi kérdésekben mérsékelt álláspontokat képvisel: elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát. (Papi szolgálatától eltiltotta és az egyházból kiközösítette például azt az ausztrál papot, aki az egyház tanításaival ellentétes nézeteket hirdetett (pl. a nőknek is lehessen egyházi méltóságuk, illetve a melegek is házasodhassanak).) Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények és az elesettek mellett. Bíborosként gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, közvetetten kritizálva a kormányokat, amelyek nem szentelnek elég figyelmet a társadalom peremén élőkre. Közel áll a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz, a felszabadítási teológiától viszont távolságot tart. Gesztusai, beszédei a Katakomba-paktum szellemiségét tükrözik.
A menekültválság kezdete óta többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, felszólított a befogadásukra, ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden módját, és figyelmeztet arra, hogy ki kell szűrni azokat a terroristákat, akik a menekültek közé keveredve akarnak Európába jönni. 2016-ban Ferenc pápa húsvét alkalmával megmosta a menekültek lábát is. Felemelte a szavát a fegyvergyártók, valamint azon hatalmak ellen is, amelyek anyagi érdekek miatt robbantanak ki háborúkat. Ezek áldozataiként tekint a menekültekre, ezért 2016-ban Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet befogadott a Vatikánba.
Intelligenciája, szerénysége és lelkipásztori munkája révén tisztelet övezi, az egyház körüli botrányokban érintetlen. Elemzők szerint alkalmas lehet a vatikáni bürokrácia megreformálására.
Egyszerű életmódot folytat. Érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt; ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült. Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerű fekete öltözetben. Ez a szerénysége a pápává választása után is megmutatkozott.
Pontifikátusának kezdetétől a vatikáni Szent Márta-vendégházban él, visszautasítva az Apostoli Palota pápai lakosztályának életvitelszerű használatát. 2016-ban a nyári rezidenciaként szolgáló Castel Gandolfó-i pápai palota privát része is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt, így azóta a pápa által fényűzőnek és grandiózusnak titulált épületegyüttes javarészt múzeumként funkcionál.
Híveivel igen közvetlen, nyitott a spontán emberi kapcsolatokra, ezzel közelebb kerülve az emberekhez, ugyanakkor megnehezítve testőrsége munkáját. Kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás és jól úszik. A spanyolon kívül olaszul, latinul, franciául, németül és angolul beszél.
Ferenc pápa a 2022-ben kezdődött orosz-ukrán háborút többször is a III. világháború első szakaszának nevezte, s kifejtette véleményét, mely szerint „a világ legnagyobb csapása a fegyveripar.”
Ferenc pápa címerét 2013. március 18-án tették közzé a Vatikán honlapján. A címerpajzs hasonló a korábbi bíborosi címeréhez: kék alapon felül a jezsuita rend szimbóluma látható (sugárzó napkorongon 'IHS' Jézus-monogram, fölötte kereszt, alatta Jézus keresztrefeszítésére utaló három szeg), a pajzs alját bal oldalon Szűz Máriát, az Egyház édesanyját jelképező sárga (arany) nyolcágú csillag, jobb oldalon pedig Szent Józsefet, az Egyház patrónusát szimbolizáló nárdusvirág díszíti. A pajzs hátterében Szent Péter kulcsai keresztezik egymást, fölötte egy püspöki süveg látható három vízszintes és egy függőleges arany csíkkal, melyek az egyházfő hatalmára utalnak. A püspöki süveg az előző pápa, XVI. Benedek címeréből származik, míg a kulcsok Szent II. János Pál pápáéval egyeznek meg.
A címer alatt olvasható jelmondata is ugyanaz, mint bíboros korában. A latin nyelvű Miserando atque eligendo idézet Szent Béda bencés szerzetes egyik szentbeszédéből való, melyben Máté evangélista meghívását magyarázza: „Vidit ergo Iesus publicanum et quia miserando atque eligendo vidit, ait illi Sequere me” magyarul: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!” (Mt 9,9). Ez a homília a pápa életére nagy hatással volt: 1953-ban Szent Máté ünnepén, tizenhét éves korában érintette meg Isten kegyelme, amely meghívta a vallásos életre és elindította Loyolai Szent Ignác nyomában.
Dél-koreai pontifikációs útjáról hazatérve, 2014 augusztusában nyilatkozott először egészségi állapotáról. Arról beszélt az újságíróknak, hogy foglalkoztatja az elmúlás gondolata, így fogalmazott: „Próbálok nem elfelejtkezni a bűneimről, hibáimról, nem beleesni a büszkeség bűnébe. Mert tudom, hogy már csak rövid ideig tart. Még két-három év, és távozom az Úr házába”. Vatikáni források szerint a pápa „idegi problémákkal” és neurózissal küzd, az utóbbi tünete, hogy 1975 óta nem töltötte szülőhazáján kívül a szabadságát. A pápa szerint „XVI. Benedek pápa kinyitott egy ajtót”, ami alatt azt értette, hogy nem veti el a lemondás gondolatát, ha egészségi állapota azt kívánja.
2014. augusztus 19-én közölte a világsajtó, hogy a pápa közeli családtagjai közül hárman meghaltak hazájukban autóbalesetben, s ez őt igen lesújtotta.
2020. december 31-én közölte a Vatikán, hogy Ferenc pápa isiász fájdalmai miatt nem tartja meg a szilveszteri hálaadást és az újévi szentmisét.
2021 júliusában a római Gemelli-klinikán vastagbél-divertikulózis miatti műtétet hajtottak végre rajta. A több órás beavatkozás jól sikerült.
2022 májusától térdproblémái miatt kerekesszéket használ.
Ferenc pápa már 2013-ban aláírta lemondó nyilatkozatát arra az esetre, ha súlyos és állandó egészségi problémák miatt képtelenné válna teljesíteni a pápasággal járó kötelezettségeit, levelet az akkori vatikáni államtitkárnak, Tarcisio Bertone bíborosnak adta át.
2023. március 29-én légúti fertőzés miatt kórházba került, április 1-én hagyta el a kórházat.
2021. március 8-án Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megerősítette, hogy Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjére Magyarországra, Budapestre látogat. A Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a püspöki kar tagjaival, valamint a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának képviselőivel és Magyarország zsidó közösségeivel. Ezt követően pápamobillal üdvözölte az embereket, majd misét celebrált a Hősök terén. A misén részt vett Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egyszerre volt jelen a nyugati és a keleti egyház vezetője.
A négynapos szlovákiai látogatása előtti hétórás magyarországi villámvizit során Orbán Viktort a menekültellenes politikája kritikájaként arra biztatta, hogy Magyarország tárja ki karjait mindenki felé. Az eredeti tervek szerint a pápa nem szándékozott találkozni a kormánnyal, ami diplomáciai feszültségekhez vezetett.
2022. augusztus 25-én Ferenc pápa magánaudiencián fogadta Novák Katalin köztársasági elnököt, és megerősítette neki, hogy 2023 tavaszán ismét Magyarországra látogat, egyúttal elfogadta a köztársasági elnök hivatalos meghívólevelét is. 2023 februárjában bejelentették, hogy a látogatás április 28. és 30. között lesz Budapesten. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint Ferenc pápa látogatásának csúcspontja volt az április 30-adikai Kossuth téri szentmise.
Előző pápa: XVI. Benedek |
|
Következő pápa: hivatalban |