Festőművészet
Mai cikkünkben a Festőművészet lenyűgöző világát fedezzük fel. Az eredetétől a mai társadalomban való relevanciájáig alaposan megvizsgáljuk a témával kapcsolatos összes szempontot. Elemezzük hatásait különböző területeken, mint például a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technológia, hogy megértsük jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megismerkedünk a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjaival és véleményeivel, valamint olyan emberek vallomásaival, akik részt vettek a Festőművészet-hez kapcsolódó tapasztalatokban. Készüljön fel a felfedezés és a tanulás útjára, amely szélesebb és gazdagabb látásmódot ad a Festőművészet-ről.
A festőművészet a képzőművészet egy ága, amely síkbeli színekből, vonalakból állít elő művészi kompozíciót. Terméke a kép vagy festmény. Ez anyagától függően lehet olajfestmény, tempera, akvarell, gouache, freskó, mozaik, üvegfestmény, tűzzománc, textil stb. E technikák közös jellemzője, hogy színes anyagokat – festéket, üvegdarabokat, zománcot, fonalakat stb. – visznek fel, helyeznek el valamilyen hordozó alapra.
A sokszorosítási eljárással készített művészi lapokat nem a festészet, hanem a grafika kategóriájába szokás sorolni.
A festmény lehet ábrázoló, azaz figuratív, vagy nem ábrázoló, vagyis nonfiguratív.
A figuratív festészet az ábrázolás tárgya alapján műfajokra osztható: lehet életkép, tájkép, csendélet, arckép, stb. Alkalmazása szerint a festmény lehet táblakép, falkép, miniatúra, stb.
Források
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. ISBN 9630515245
|
Ez a képzőművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |