Filmgyártás
Ebben a cikkben részletes elemzést végzünk a Filmgyártás-ről, feltárva a legfontosabb szempontokat és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. A Filmgyártás eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, vitákat és vitákat generálva jelentésével és következményeivel kapcsolatban. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak hatását különböző területeken, valamint relevanciáját az emberek mindennapi életében. Kétségtelen, hogy a Filmgyártás előtte és utána is volt a történelemben, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és sok más területen. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezze fel mindazt, amit a Filmgyártás kínál, és hogyan formálta a mai napig a világunkat.
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! | (2007 júliusából) |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A filmgyártás az egész világon más rendszerben működik. Sok hollywoodi film 3D animációt, robottechnikát, CGI-t használ. A filmesek szakszervezetekbe tömörülnek, munkájuk igen jól szervezett, szerződéseikben előre meghatározott tiszteletdíjakat kötnek ki. Európában a filmművészet dominál és nem a filmipar. A fizetések sokszor nagyon alacsonyak, kis stábbal dolgoznak, a forgatási nyersanyaggal takarékosan bánnak.
A filmgyártás lépései négy szakaszra bonthatók:
- Forgatókönyv
- Előkészítés
- Forgatás
- Utómunkálatok
Egy produkció létrejöttéhez legalább 3 év szükséges. Az első évben megírják és fejlesztik a forgatókönyvet. A második évben előkészítik és leforgatják a filmet. A harmadik évben elkészülnek az utómunkálatok, megszervezik a forgalmazást és a film moziba kerül.
Forgatókönyv
A forgatókönyvíró a filmötlet alapján szinopszist ír. A szinopszis terjedelme 1–2 oldal, amiben a film cselekményének történetét írja le a film befejezésével együtt. A szinopszisból treatment íródik, ami a film drámai kontextusa három-öt oldalban összefoglalva. Majd elkészül a storyline, ami a mű váza, jelenetsora párbeszédek nélkül. A terjedelme általában 20–30 oldal. Ebből készül el a forgatókönyv első változata.
Kétféle forgatókönyvet különböztetünk meg:
- Eredeti forgatókönyv
- Adaptált forgatókönyv
Forgatókönyvrészlet (Fény ösvényei)
54. BELSŐ, CSILLÁÉK ELŐSZOBÁJA – NAPPAL
Csilla belép az ajtón, próbálja tartani magát, és köszönés nélkül azonnal a szobája felé indul.
Nagyi szobájából televízió hangja és villódzása szűrődik ki.
NAGYI
(a szobából túlkiabálja a tévét)
Te vagy az, kislányom? Ott a süti az asztalon!
Előkészítés
Az irodalmi forgatókönyvből a forgatáshoz storyboard és technikai forgatókönyv készül. A storyboardot a film rendezője a látványtervezővel együtt, a technikai forgatókönyvet a film operatőre a rendezővel közösen készíti. Storyboard magyar filmeknél nagyon ritkán készül, ennek használata inkább az amerikai filmekre jellemző. A stáb a végleges forgatókönyv alapján megkezdi a film előkészítési munkálatait, a gyártásvezető pedig elkészíti a film költségvetését és megszervezi az előkészítést. A rendező és az operatőr külső és belső helyszíneket kutatnak fel. Az operatőr kiválasztja a fővilágosítót, a fővilágosító a világosító csapatot. A naplóvezető (scriptes) elolvassa többször a forgatókönyvet, leméri a film várható idejét, táblázatokat készít, feljegyzi magának a fontos kapcsolódásokat a jelenetek között. A jelmeztervező jelmezterveket készít, a díszlettervező díszletterveket rajzol. Megkezdődik a casting, azaz a szereplőválogatás. Nagyobb költségvetésű filmeknél ez a feladat a casting directorra hárul, egyéb esetben a filmrendezőre. A producer felügyeli a munkákat, valamint megszerzi a film költségvetésében előírt pénzt. Ha elkészült a költségvetés, megvannak a helyszínek, a szereplők, a díszlet és jelmeztervek, felállt a teljes stáb és nem utolsósorban a film rendelkezésére áll a teljes büdzsé, amiből a forgatást és az utómunkálatokat finanszírozni lehet, akkor megkezdődhet a forgatás.
Forgatás
Egy tipikus forgatási nap kezdetén a rendező átnézi a forgatási ütemtervet. Megfelelően beállítják a kellékeket, a világítást és a kamerát. A színészeken elkészítik a sminket/maszkot, frizurát és beöltöztetik őket a film kosztümébe. A színészek elpróbálják az aznapi jeleneteket. A forgatás kezdetét a rendező asszisztens „felvétel!” vagy „tessék” felkiáltásával kezdik, majd a csapó a jelenet számával a forgatási kép előtt „csap”. A színészek a kijelölt helyre állnak vagy a kijelölt (berajzolt) területen belül mozognak. A felvételeket annyiszor ismétlik meg, ahányszor az szükséges vagy ahányszor azt a forgatás költségvetése megengedi. A felvett képet a rendező közben egy videomonitoron keresztül nézi, ami összeköttetésben áll a kamerával. A jelenet hangját fülhallgatón keresztül hallja. A jelenet végének felvételét a rendező „ennyi” felkiáltásával fejezik be. Ha elégedett a rendező a felvétellel, akkor a naplóvezető bejelöli, hogy melyik felvétel tetszett a rendezőnek. A forgatás végén lementik az aznapi digitális nyersanyagot, és a rendező átnézi a musztereket. Rossz felvétel esetén egy másik nap megismételik a nem sikerült jeleneteket.
Utómunkálatok
A forgatás befejeztével kezdődnek az utómunkálatok. Ebben a rendező, az operatőr, gyártásvezető, a hangmérnök, a vágó és a producer vesz részt. Az első ilyen utómunka a montírozás, azaz a vágás. A forgatás ideje alatt minden egyes jelenetet csapótáblával vesznek fel. A rajta lévő adatokon megtalálható a film címe, a felvétel dátuma, a jelenet forgatókönyvbéli száma és hogy melyik memóriakártyán található. Mindezeket a naplóvezető jegyzeteiben utólag meg lehet keresni.. A vágás időigényes feladat. Itt kapja meg a film végső formáját, valamint különböző vágás- és trükktechnikák segítségével a rendező és a vágó további művészi kifejezőeszközöket is tud használni. A vágók munkája tehát jelentősen hozzájárul a moziban vetített film leendő sikeréhez vagy bukásához. Közben elkészül a film zenéje is. A zenei aláfestés a cselekmény kiegészítéséhez vagy az érzelmek fokozásához jelentősen hozzájárul. A zene mellett felveszik még a különböző hanghatásokat, vagy a hangmérnök kikeresi az archivumából a megfelelőeket, majd mindezeket egységes egésszé keverik, immáron a vágott filmhez igazítva. A végén megtörténik a film fényelése. Végső fázisként elkészítik a film feliratozását, a főcímet és a stáblistát. Ezt követi a tesztvetítés az amerikai filmek gyakorlatában, ahol felmérik a közönség reakcióit. Ennek függvényében további finomításokat végeznek, egyes jeleneteket újravágnak, másokat lehet, hogy újraforgatnak. Ezután alakul ki a film végleges változata.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
