Fodor Ferenc (geográfus)

Napjainkban a Fodor Ferenc (geográfus) nagyon fontossá vált a _var2 területen. Jelentősége túlmutat a határokon, és felkeltette a terület szakértőinek, valamint a nagyközönségnek a figyelmét. A Fodor Ferenc (geográfus) számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt, amelyek célja a _var3-ra, valamint a _var4-re gyakorolt ​​hatásának megértése. Ebben a cikkben a Fodor Ferenc (geográfus)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásaiig. Ezenkívül elemezzük a relevanciáját a _var5 kontextusban és a jövőbeli előrejelzését.

Ez a szócikk a geográfusról szól. Hasonló címmel lásd még: Fodor Ferenc (egyértelműsítő lap).
Fodor Ferenc
Született1887. március 5.
Tenke
Elhunyt1962. május 23. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaFenczik Vira
(h. 1913–1962)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1910)
SírhelyeFarkasréti temető (6/16-1-51/52)
Sablon • Wikidata • Segítség

Fodor Ferenc (Tenke, 1887. március 5. – Budapest, 1962. május 23.) geográfus, kartográfus-történész.

Élete

Fodor Ferenc és Ivánka Etelka gyermekeként született a Bihar vármegyei Tenkén.

1910-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd 1911-től 1919-ig a karánsebesi főgimnázium tanára volt.

1920-ban egyetemii magántanár és Teleki Pál mellett adjunktus volt a budapesti közgazdasági egyetemen, 1928-ban egyetemi tanár, 1940-1946 között pedig tankerületi főigazgató. Gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pál munkatársa volt néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében.

Felesége Fenczik Vira volt, akit 1913-ban Ungváron vett nőül.

Munkássága

Fő területe a gazdaság-tájföldrajz volt. Idősebb korában nagy jelentőségű térképészettörténeti munkásságot fejtett ki, mellyel áttekinthetővé vált a hazai térképészet korai anyaga. Tájföldrajzi, tájtörténeti munkái maradandó értéket rejtenek, néprajzi vonatkozásai gazdagok, melyek jelentős hatással voltak a kortárs etnográfusokra.

Főbb művei

  • Magyarország gazdasági földrajza (Budapest, 1924)
  • Szülőföld és honismeret (Budapest, 1926)
  • A Szörénység tájrajza (Budapest, 1930, az MTA dicséretével kitüntetett munka)
  • Egy palócfalu (Nagyvisnyó) életrajza (Budapest, 1930)
  • A Jászság demográfiája a XVII. században (Budapest, 1934)
  • Magyar föld, magyar élet (Budapest, 1937)
  • Az elnemsodort falu (Tenke-Bélfenyér) (Budapest, 1940)
  • A Jászság életrajza (Budapest, 1942 az MTA Serbán-díjával és az Akadémiai emlékéremmel jutalmazott mű)
  • Egy magyar táj asszimiláló ereje. In: Temesy Győző (szerk.) 1944: Földrajzi zsebkönyv 1944. Budapest, 103-113.
  • A magyar térképírás (1952–1954)
  • Az "Institutum Geometricum" (Budapest, 1954)
  • A magyar kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig (I–III. Budapest, 1954–1956)
  • A magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben végzett felmérései és azok eredményei (Budapest, 1957. az MTA által jutalmazott pályamunka).
  • A magyar földrajztudomány története. (Az eredeti kézirat alapján sajtó alá rendezte Dövényi Zoltán MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006)

Jegyzetek

  1. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 464/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 5.)

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot