Futak

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Futak-et, egy olyan témát, amely felkeltette a különböző hátterű és érdeklődésű emberek figyelmét. A teljes és felvilágosító jövőkép nyújtása érdekében a Futak-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozunk, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk annak relevanciáját különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük és megértjük. Ugyanígy megszólalunk a terület szakértőinek és főszereplőinek, akiknek tapasztalatai és ismeretei gazdagítják a Futak és mai jelentésének megértését.

Futak (Футог / Futog)
A Jézus Szíve római katolikus templom
A Jézus Szíve római katolikus templom
Futak címere
Futak címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségÚjvidék
Rangvárosi jellegű település
Irányítószám21410
Körzethívószám+381 21
RendszámNS
Népesség
Teljes népesség18 582 fő (2002) +/-
Népsűrűség231 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Terület80,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 43′Koordináták: é. sz. 45° 14′, k. h. 19° 43′
Futak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Futak témájú médiaállományokat.

Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben. Két település, Ó- és Újfutak egyesítésével jött létre.

Fekvése

Újvidéktől 10 km-re nyugatra, a Duna bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Futak személynévből, az pedig a futár főnévből ered.

Története

A településnek várkastélya volt, melyet 1422-ben említenek a Garaiak birtokaként, akik 1400. körül szerezték meg a kihalt futakiak birtokait.

1456-ban itt tartott országgyűlést a király, amelyen a várak Hunyadiaktól való visszavételét határozták el.

1462-ben itt verte meg Rozgonyi Sebestyén az országra törő törököket, kiszabadítva 17 000 foglyot.

1487-ben Corvin János birtoka volt.

Vásárai messze földön híresek voltak, ahova a Dunán a Fekete-tengerről is eljöttek az idegen kereskedők áruikkal.

1760-as években hadi sikerei elismeréséül Hadik András (hadvezér) grófi rangja mellé Futak környéki földbirtokokat kapott, ezt a nevében is feltüntette.

1848. szeptember 6-án véres csata volt itt a honvédsereg és a szerb felkelők között.

1910-ben Ófutaknak 5976 lakosából 2595 német 2483 szerb, 551 magyar és 282 szlovák volt. Újfutaknak 3568 lakosából 2115 német, 907 magyar, és 502 szerb volt.

A trianoni békeszerződésig mindkét település Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
5366 6049 8256 10 614 14 664 16 048 18 582

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 16 828 90,56
Magyarok 279 1,50
Jugoszlávok 226 1,21
Horvátok 152 0,81
Szlovákok 147 0,79
Cigányok 107 0,57
Montenegróiak 68 0,36
Ruszinok 38 0,20
Macedónok 31 0,16
Németek 24 0,12
Ukránok 17 0,09
Muzulmánok 15 0,08
Oroszok 11 0,05
Szlovének 9 0,04
Románok 9 0,04
Csehek 8 0,04
Bolgárok 6 0,03
Goránok 4 0,02
Bunyevácok 4 0,02
Bosnyákok 1 0,00
Albánok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen

Híres emberek

  • Itt temették el 1790-ben Hadik András császári tábornagyot.
  • Itt született 1812. augusztus 30-án Haraszthy Ágoston, az első kaliforniai borászatok alapítója.
  • Itt (Ófutakon) született Hendrey József (1891–1959) magyar erdőmérnök, országgyűlési képviselő.

Képgaléria

Jegyzetek