A mai világban a Görög nyelv olyan téma, amely számos területen nagy érdeklődést és vitát vált ki. Akár a tudományos területen, akár a munka világában, vagy általában a társadalomban, a Görög nyelv aktuális és aktuális témává vált. Erről a kérdésről megoszlanak a vélemények, ezért fontos, hogy a Görög nyelv-et különböző nézőpontokból elemezzük és reflektáljuk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Görög nyelv különböző aspektusait, a mai hatását és a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket. Hasonlóképpen elmélyülünk az általa generált reflexiókban és vitákban, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújthassunk a témában.
Görög Ελληνικά Elliniká | |
Beszélik | Görögország, Ciprus |
Terület | Délkelet-Európa |
Beszélők száma | kb. 20 millió fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Hellenisztikus nyelvek görög nyelv |
Írásrendszer | Görög írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Görögország Ciprus Európai Unió ALB ARM ITA ROM TUR UKR |
Gondozza | nincs hivatalosan szabályozva |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | el |
ISO 639-2 | ell (T)gre (B) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ελληνικά Elliniká témájú médiaállományokat. |
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv. Közvetlen rokona nincsen. Görögországban 10 millióan beszélnek görögül, amely a világ görögségének fele. A világon 20 millióan beszélik a görögöt.
Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nyelve, 3000 év távlatában lehet nyomon követni fejlődését. Rokona volt a makedón nyelv, amely tulajdonképpen az ógöröggel áll közvetlen rokonságban.
Az újgörög két változatban létezett, egyrészről a népi görög (δημοτική dimotikí), másrészről a mesterségesen létrehozott (καθαρέυουσα katharévusza, azaz tisztított) hivatalos nyelv, amely a klasszikus görög felújításaként a hivatalos nyelv volt a 19. századtól. A katharévusza folyamatosan vesztett a jelentőségéből, és végül 1976-ban a dimothikí változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének. A katharevusza öröksége azonban még ma is jelen van.
A görögnek van néhány változata, így a Krétán, Rodoszon és Cipruson beszélt változatok. Ezen kívül Görögország területén kívül beszélt dialektusok az olaszországi griko, pontoszi görög nyelv. A ciprusi görög (Kypriaka) az ami jobban különbözik a görögországi nyelvtől, ez sok elemet kölcsönzött a törökből és a szintén Cipruson beszélt másik nyelvváltozattól a ciprusi törökből.
A jelenlegi újgörög nyelv, és az előbb felsorolt dialektusok az ógörög nyelv attikai nyelvjárásából fejlődött ki. Kivételt képez a cakóni nyelv, ami a dór dialektusból alakult ki.
Hím-, nő- és semlegesnemű főnevek vannak, melyek ragozása különböző. Ismeri az alany-, tárgy-, birtokos és megszólító (vokatívusz) esetet. A többes szám jele nemenként változik. A hangsúly változhat a különböző esetekben.
Példa néhány főnév ragozására (ο άνθρωπως – o ánthroposz, az ember; η γυναίκα – i jinéka, a nő; το νερό – to neró, a víz):
Minden szám és személy különböző, ezért általában nem teszi ki a névmást (írok, nem pedig én írok). Van múlt, jelen, jövő ideje, elbeszélő formája (azt mondta, hogy ír), aktív (beírtam) és passzív (engem beírtak) alakja. Nem ismeri (elvesztette) a főnévi igenév formát. A hangsúly a ragozáskor változik.
Példa igeragozásra (μένω – lakom, élek). Érdekessége, hogy múlt időben a hangsúly mindig hátulról a harmadik szótagra kerül: ha nincs, a szótő kiegészül egy plusz szótaggal.
Fölveszik a főnév ragozását, tehát például „szépek virágok”.