Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság témát, amely egy alapvető szempont, amely a mindennapi élet különböző területeit áthatja. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését az évek során, és jelentőségét napjainkban. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat, valamint annak társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai szférában gyakorolt hatásait. Hasonlóképpen, abbahagyjuk annak megvizsgálását, hogy a Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság hogyan befolyásolta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot észleljük, és hogyan alakította ki interakcióinkat és kapcsolatainkat más egyénekkel. Ezeken az oldalakon végig azt javasoljuk, hogy elmélyedjünk a Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság minden vonatkozásában, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy, a jelenkorban nagyon fontos témára.
| Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság | |||
| 1920. július 15. – 1920. szeptember 21. | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Ternopil | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
A Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság (ukránul: Галицька Соціалістична Радянська Республіка / Halicka Szocialiszticsna Ragyanszka Reszpublika) 1920. július 8. és 1920. szeptember 21. között létezett rövid életű állam.
Az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús összeomlása után 1918 novemberében Nyugat-Podólia a Nyugat-Ukrán Népköztársaság része lett, de a lengyel csapatok már 1919-ben átvették a terület fölött az irányítást, amit az 1920 évi áprilisi lengyel–ukrán megállapodás megerősített. Röviddel ezután szovjet-orosz csapatok vonultak be a területre és megalapították a Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaságot.
A népköztársaságot a Galíciai Forradalmi Bizottság (HalRevKom) kormányozta, azonban de facto a terület irányítója Szovjet-Oroszország volt. A kormány Tarnopolban ülésezett, az elnök Volodimir Zatonszkij volt. A Forradalmi Bizottság rövid idő alatt kiépítette a közigazgatási struktúrát, felállította a Galíciai Vörös Hadsereget, új valutát bocsátott ki, megkezdte az oktatási rendszer kiépítését. Az állam hivatalos nyelve a lengyel, ukrán és a jiddis volt.
Kelet-Galícia egyik fontos területét azonban soha nem tudták ellenőrizni: Lviv területe, Boriszlav és Drohobics olajmezői Lengyelország fennhatósága alatt maradtak.
A Galíciai Szovjet Szocialista Köztársaság gyorsan széthullott a lengyel támadások hatására. A rigai béke 1921-ben megerősítette, hogy Galícia teljes területe Lengyelország részét képezi.
Források
Kovács István: Józef Piłsudski és a lengyel állam újjászületése In: Kortárs 2006. június
| Őskor és ókor (Kr. u. 300-ig) | |
|---|---|
Korai középkor (300–1240)  | Hantok • Antok • Hunok • Vendek • Keleti szlávok • Kazár Birodalom • Kijevi Rusz • kunok • Theodoroi fejedelemség • Chersonesos |
Érett középkor (1240–1569)  | |
Kozákság (1569–1775)  | |
Újkor (1775–1917) .svg){kind=small} | |
Legújabb kor (1917–1991)  | |
Napjaink (1991 után)  | |
